Két hónapja tart, így áll most az orosz–ukrán háború

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én „különleges katonai hadműveletet” hirdetett Ukrajnában, válaszul a donbaszi köztársaságok vezetőinek segélykérésére. Hangsúlyozta, hogy Moszkva tervei között nem szerepel ukrán területek megszállása, a cél az ország demilitarizálása és „nácitlanítása”. Az elmúlt hetekben ezrek haltak meg a háborúban, milliók kényszerültek elhagyni a lakhelyüket, városok váltak rommá a pusztítás következtében.

Szinte minden oldalról támadták Ukrajnát

Az orosz csapatok elsőként Ukrajna repülőtereit és fegyverraktárait, valamint katonai központjait támadták meg. A fegyveresek a támadásban nemcsak Ukrajna keleti, hanem déli és északi részeit is támadták. Kijev régiójában több település is orosz ellenőrzés alá került, egészen április elejéig, amikor az orosz csapatok kivonultak az északi területekről.

A csapatok kivonásának apropója nem volt más, mint hogy Moszkva átrendezze a csatateret Ukrajnában, és felkészüljön a háború úgynevezett második szakaszára, amikor már az eredetileg meghatározott célok teljesítését helyezték kilátásba.

Cél a „teljes felszabadítás”

A már két hónapja húzódó háború célja Oroszország szerint a donyecki és a luhanszki területek teljes „felszabadítása”. Szergej Lavrov a napokban bejelentette, hogy megkezdődik „az ukrajnai különleges katonai művelet” következő szakasza, amelynek célja de facto a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság teljes felszabadítása.

A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a kezdetektől fogva bejelentették, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság teljes felszabadítása. Ez a hadművelet folytatódik, kezdődik a következő szakasza, és ez fontos pillanat lesz

– fogalmazott az orosz külügyminiszter az India Todaynek adott interjújában kedden.

Időközben az orosz hadsereg megkezdte a támadást Ukrajna keleti részein. Ukrán tisztviselők súlyos harcokról számoltak be a donyecki és a luhanszki régióban. Olena Szimonenko, az ukrán elnök kabinetfőnöke csütörtök késő este elmondta, hogy az elmúlt napon további 42 település került orosz irányítás alá a Donyec-medencében.

Sikerülhet a megjelölt területek teljes elfoglalása?

Az orosz–ukrán háború fejleményei alapján folyamatosan frissülő térkép szerint orosz ellenőrzés alatt van Ukrajna jelentős része. A Lavrov által bejelentett és Rusztam Minnekajev vezérőrnagy által kiegészített terv célja, hogy megszerezzék a Donbasz és Dél-Ukrajna feletti teljes ellenőrzést. A terv, úgy tűnik, jó úton halad a megvalósítás felé, ugyanis a Liveumap térképe szerint már a szárazföldi folyosó megteremtése is folyamatban van. A folyosó célja, hogy összekösse a kelet-ukrajnai szakadár területeket, a Krímet és a moldovai szakadár területeket, ahol már most is orosz csapatok állomásoznak.

A vasárnap reggeli ukrán hadijelentés szerint felerősödtek az orosz katonai egységek támadó akciói Szeverodonyeck, Kurahiv és Popaszna térségében. Donyeck és Tavrijszk irányban pedig aknavetővel, tüzérséggel és gránátokkal tüzelnek az ukránok állásaira. Emellett pedig nem maradt abba a mariupoli Azovsztal elleni támadás sem.

A jelenlegi állás szerint az ukránoknak délen csak egy nagy kikötővárost sikerült megtartaniuk, Odesszát, azonban szombat délután óta azt a területet is folyamatos támadások érik: szombaton összesen hét rakéta csapódott a városba, aminek következtében nyolcan meghaltak, 18-an pedig megsebesültek.

Mi történik, ha Moszkva eléri a céljait?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében azt állította, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajna elfoglalása után, ugyanis az oroszok más országokra is szemet vetettek. Ezek között említette Moldovát is.

Az ukrán elnök azzal érvelt, hogy korábban magas rangú orosz katonai vezetők arról beszéltek, hogy Oroszország célja a teljes dél-ukrajnai terület elfoglalása. Korábban már egyértelművé tették az oroszok, hogy a keleti szakadár területeket mindenáron megszállják.

A Reuters szerint ez azt jelenti, hogy megnyílik az út a Moldovától elszakadni kívánó oroszbarát terület, Transznisztria, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaság irányába. Ott is alkalmazható a Krímben bevált taktika egy kamunépszavazással, amelyen a többségében oroszok által lakott régió „kinyilvánítja”, hogy nagyon szeretne csatlakozni Oroszországhoz.

Ha az oroszok elfoglalják a teljes déli területet, az azt jelenti, hogy Ukrajnának nem lesz kijutása a tengerhez, és az oroszok könnyedén megszállhatják Odesszát és Mikolajivet.

Mit eredményezett a támadás?

Már rögtön a katonai akciók megindítása után érezhetővé vált, hogy bezuhantak a tőzsdék, elszabadultak a gáz- és olajárak. Az Európai Unió Moszkva lépésére öt szankciós csomaggal reagált, miközben folyamatosan nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Több vállalat felfüggesztette munkáját Oroszországban.

A Nyugat számára a legnagyobb problémát az orosz energia miatti függőség okozza. Ezzel kapcsolatban több nyugat-európai ország – és Magyarország is – ellenzi az energiaellátást érintő szankciók bevezetését Oroszországgal szemben.

Az ukrán vezetés ezt nem fogadja jól, külön szólt a német és magyar vezetőkhöz is, hogy gondolják át háborús politikájukat, és „válasszanak a Nyugat és Oroszország között”.

Egyre több az áldozat

Az orosz és az ukrán vezetés szinte naponta közöl adatokat arról, mekkora vesztesége van a másik félnek. Két hónappal a háború megkezdése után az ukrán vezetés szerint az orosz csapatok már legalább 21 800 katonát veszítettek. Közölték azonban a további veszteségeket is, miszerint az orosz fél veszített:

• 179 repülőgépet,
• 147 rakétavető rendszert,
• 154 helikoptert,
• 873 tankot,
• 8 hajót,
• 1557 katonai járművet,
• 191 drónt,
• 2238 páncélozott járművet és
• 69 légvédelmi eszközt.

Az orosz jelentés szerint az ukrán fél részéről megsemmisült

• 141 repülőgép,
• 110 helikopter,
• 551 drón,
• 264 légvédelmi rakétarendszer,
• 2496 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű,
• 282 rakétavető,
• 1093 tábori tüzérségi löveg- és aknavető, valamint
• 2343 különleges katonai jármű.

Az ENSZ adatai szerint 2345 civil halt meg a háború kezdete óta, 2919 pedig megsebesült. Ezek 92,3 százaléka az ukrán kormány által ellenőrzött területen volt. Az áldozatok mintegy 7,7 százalékát az orosz fegyveres erők és a hozzájuk kapcsolódó fegyveres csoportok által ellenőrzött donyecki és luhanszki régióban jegyezték fel.

(Borítókép: Gyalogosok sétálnak el egy megrongálódott lakóépület mellett a Kijevhez közeli Gosztomel faluban 2022. április 22-én. Fotó: Genya SAVILOV / AFP)