Felmérés bizonyítja: senki sem akar jobban kimaradni a háborúból, mint a magyarok

2022-04-16T164610Z 1180301150 RC2DOT95E6Z5 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2022.04.24. 06:54
Az Ipsos nevű nemzetközi közvéleménykutató 27 országban tett fel kérdéseket a lakosoknak az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ez alapján többek közt az is kiderült, hogy a magyar emberek szeretnének az összes ország közül a leginkább kimaradni a háborúból.

Arra a kérdésre, hogy „az országának ki kell-e maradnia katonailag a háborúból”, átlagosan a válaszadók 72 százaléka mondta azt, hogy igen. Magyarországon azonban ennél is többen vélték így:

a magyarok közül a válaszadók 90 százaléka mondta ezt, amire sehol máshol nem volt példa.

Az ellenpólus e kérdésben Kanada volt, ahol mindössze 56 százalék válaszolta ugyanezt (és ahonnan sok önkéntes ment is Ukrajnába).

Mindeközben arra a kérdésre, hogy szerinte katonákat kellene-e küldeni Ukrajnába, a magyar válaszadóknak mindössze 3 százaléka mondta azt, hogy igen, ami a legalacsonyabb érték volt az összes mért ország közt. Vagyis a magyarországi válaszokból többé-kevésbé a Fidesz és Orbán Viktor választási üzenete köszönt vissza (nemcsak ebben a kettőben, hanem más kérdésben is).

A magyaroknak csak a fele szerint kell támogatni egy megtámadott, független országot

Ezek után viszont meglepő lehet az, hogy épp a magyar volt az egyik olyan nemzet, amelyet – a felmérés szerint – a legkevésbé érdekeltek a háborús hírek. Arra a kérdésre, hogy mennyire követik a háborús eseményeket, átlagosan a válaszadók 70 százalék mondta azt, hogy „nagyon figyelik”,

MIKÖZBEN MAGYARORSZÁGON UGYANEZ AZ ARÁNY CSAK 65 SZÁZALÉK VOLT. 

Ez utóbbi annak fényében is mondható meglepőnek, hogy a háború egy szomszédos országban zajlik: a lengyeleknél ennél jóval többen, 77 százalékban mondták azt, hogy követik az eseményeket.

Az eredmény azért is meglepő még, mert egy újabb kérdésnél átlagosan a válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy a háború az ő országára is veszélyt jelenthet. Magyarországon pedig ennél nagyobb, 68 százalékos volt az arány. 

Az első kérdéshez hasonló jellegű válaszok születtek akkor is, amikor arról kérdezték a magyar embereket: „támogatni kell-e egy független országot, ha azt megtámadja egy másik”. Erre átlagosan az emberek 70 százaléka mondta azt, hogy igen.

Ez az arány Magyarországon jóval alacsonyabb, mindössze 53 százalékos volt.

Ennél csak Mexikóban adtak kevesebben pozitív választ a kérdésre. Az ellenpólus e tekintetben Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság volt, ahol 82-83 százalék mondott igent.

A többség nem fizetne többet a gázért

Hasonló eredmény született annál a kérdésnél is, hogy Oroszország más országokat is megtámadhat, ha most nem állítják meg Ukrajnában. Erre átlagosan az emberek 68 százaléka mondta azt, hogy szerintük igen, Magyarországon viszont 

mindössze 47 százalék gondolta így, amely a felmérésben résztvevő országok közt a legalacsonyabb érték volt. 

Ezzel párhuzamosan az oroszellenes szankciók támogatottsága is Magyarországon volt a legalacsonyabb: a nemzetközi, 66 százalékos átlaggal szemben idehaza mindössze 50 százalék vélte ezeket hatékony eszköznek, amely szintén a legalacsonyabb értéknek mondható.

Ez magyarázhatja azt is, hogy a magyarok szerint nem éri meg többet fizetni a gázért és az olajért még akkor sem, ha ezzel Ukrajna védekezését segítik. Átlagban 54 százalék gondolta úgy, hogy egyetért ezzel az állítással, miközben Magyarországon mindössze 38 százalék gondolta így (ez kis híján majdnem a legalacsonyabb érték volt a felmérésben).

Az Ipsos országonként 500 vagy 1000 fős minta alapján készítette el a felmérést, Magyarországról 500 főt tudtak megkérdezni. Ugyanakkor a minta reprezentatívnak minősül a 18 és 74 év közti népesség körében, 5 százalékos hibahatár mellett – írták.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, vasárnapi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  Marko Djurica / Reuters)