Hogyan változtatja meg világunkat az ukrajnai háború?

Az orosz támadás is ugyanezt a logikát követte két hónappal ezelőtt. Moszkva azt hirdette, hogy egy villámháborúban elfoglalja Kijevet és kész. Azóta már hosszú hetek teltek el, és az oroszok egyre inkább beleragadnak a saját háborújukba. Azt már régebb óta tudjuk, hogy már egy ilyen hosszú háborúnak is súlyos következményei lehetnek. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mi történhet, ha a háború átcsap a határokon, vagy mit hozhat Európának, ha tényleg leállnak az oroszok a gázszállítással. 

Ha két atomhatalom, mint Oroszország és az Egyesült Államok, ha áttételesen is, de egymásnak feszül, és ráadásul az egyik keményen támogatja fegyverrel az oroszokkal szemben álló Ukrajnát, akkor bármikor bekövetkezhet egy fatális hiba, incidens, casus belli, és a háború globálissá válhat. Az élelmiszer-ellátás bizonytalanná válása az idei ukrán gabonatermés esetleges kiesése nyomán sokfelé vezethet akár zavargásokhoz is, a megállíthatatlanul dráguló élelmiszer-alapanyagok következtében.

Miért tart mégis tovább a háború?

Egy nagyon fontos oka van ennek. Mivel az ukránokat nem tudták megtörni, sőt, megállították az agresszort, de az oroszokat nem sikerült kiszorítaniuk, Moszkvának ebben a helyzetben nincs sikerélménye, ezért senki sem erőlteti a diplomáciai tárgyalásokat. A kijevi vezetés egy megállapodásközeli helyzetben sem hinné el Putyinnak, hogy békét kötne, miután az év elején többször mondta, hogy nem támadják meg Ukrajnát. 

Amint azt a Republikon Intézet beszélgetésén Oroszország-szakértők egyértelművé tették, közeleg május 9., vagyis a második világháború befejezésének évfordulója, és Putyinnak valami sikert fel kell mutatnia Ukrajnával kapcsolatban, különben megkérdőjelezhetik a háborúja jogosságát. Tehát vagy Mariupolt kell „felszabadítani”, esetleg bejelenteni a két népköztársaság „felszabadítását”, de mindenképpen szükség van háborús sikerélményre, ha már Kijevnél kudarcot vallottak.

Kitörési pont lehet az oroszoknak az is, ha a Donyecki-medencét elfoglalva dél felé fordulnak, és Mariupol után Herszon irányába, Odessza ellen vonulnak. Létrehoznak egy déli megszállt puffer területet, és ezzel elzárják Ukrajnát tengeri kijárataitól, majd Moldova ellen fordulnak. Nehéz dolguk nem lenne, mert a moldáv hadsereg jó időben akár 5-6 ezer főt is számlálhat, ráadásul az orosz–moldáv határon fekszik a Dnyeszter Menti Köztársaság, amely már 30 éve ki akar válni Moldovából, és csatlakozni szeretni Oroszországhoz.

Kiteljesedhet az energiahordozók hiánya, ha nem lesz vége a háborúnak

A héten az oroszok újabb frontot nyitottak, ezúttal az energiahordozók terén. Leállították ugyanis a gázszállítást Bulgária és Lengyelország felé, majd belengették, hogy ha megcsapolják a vezetéket, még rosszabbul járhatnak. Érdekes, hogy két NATO-tagállamról, egyben két volt szocialista országról van szó. Komoly figyelmeztetés mindazon európai államok számára, amelyek komolyan függnek az orosz gáztól, és esetleg még nem gondolták meg magukat, és nem rubelben fizetnek.

Ha a háború hosszú hónapokig elhúzódik, az komoly gazdasági hullámokat fog vetni a világban. A Világbank arra figyelmeztetett, hogy az első két háborús hónap után 50 éve nem látott magasságokba ugrott bizonyos termékek ára. Ezt pedig nemcsak a gazdag, de a szegény országokban élők is megérzik, megszenvedik. Ugyancsak komoly gondokhoz vezet, ha kiesik az idei gabonatermés Ukrajnában, és a szankciók miatt az oroszok nyakán marad rengeteg búza. Ez a két állam volt eddig a meghatározó a világ szegényebb felének gabonaellátásában.

Joe Biden szempontjából sem kezdődhetett volna rosszabb helyen ez a háború, mint Ukrajnában – írja a CNN. A dráguló élelmiszerek és energiahordozók, valamint a vágtató infláció is éppen az időközi választások évében ütöttek be, nagyon rossz helyzetbe hozva a demokratákat az őszi időközi választások előtt, amelyen ha gyengén szerepelnek, akkor a republikánusok visszaszerezhetik a többséget a Kongresszus alsó- és felsőházában, illetve erősen megkérdőjelezik Biden elnök 2024-es újraválasztásának esélyeit.

A korábban említett világbanki jelentés arra is rávilágít, hogy az 1980-as évek óta nem látott magas inflációval szembesül a világ, miközben az orosz szankciók miatt lehetetlen lesz hozzájutni az évtizedeken át magától értetődőnek számító orosz földgázhoz, kőolajhoz vagy éppen szénhez. Ukrajna – amelyet gyakran neveznek Európa éléskamrájának, de volt korábban a Szovjetunió éléskamrája is  –, ha kiesik a gabona- és napraforgóolaj-termelési láncból, az újabb lökést ad az idei európai inflációnak.

(Borítókép: Kiégett orosz tank Kijev külvárosában 2022. március 31-én. Fotó: RONALDO SCHEMIDT / AFP)