Ilyen az ukrajnai háború testközelből, visszatért az Index haditudósítója

Kiss Dániel szerint a háború kezdetén – bár működött az internet és a mobilhálózat is – nagyon nehéz volt ukrán forrásokból pontos információkhoz jutni a háború állásáról. Később kiderült, az ukrán katonai vezetés szándékosan nem tájékoztatott, nehogy az oroszok ez alapján rájöjjenek, hol vár rájuk komoly ellenállás.

Az is csak később derült ki – mondja az Index haditudósítója –, hogy az ukránok a háború kezdetén zseniálisat húztak.

A hírek arról szóltak, hogy Kijev külvárosaiban zajlottak a harcok, mintegy 25 kilométerre a főváros központjától. Az ukrán haderő pedig szisztematikusan robbantotta fel a városhoz közeledő orosz erők előtt az autópályák bevezető szakaszait, a városba vezető hidakat, bevezető útvonalakat, hogy megakadályozza a harckocsik, nehéz páncélosok betörését Kijevbe.

Irpiny közelében pedig víztározót robbantottak fel a helybéliek, úgy, hogy a lakóépületeket ne veszélyeztesse, viszont olyan nagy terület vált sárossá, mocsarassá, hogy az orosz tankoknak hatalmas kerülőt kellett tenni.

Tudósítónk szerint az orosz hadsereg Ukrajnába vezényelt egységei között megtalálhatók az ország különböző etnikumai. Ukrajnától minél messzebbről érkezett alakulatokról volt szó, annál kisebb volt a szimpátiájuk az ukránok irányába, tehát körükben volt a legmagasabb a civilekkel szembeni kegyetlenkedés. Ezek pedig a burját katonák voltak, tőlük rettegtek leginkább a megszállt területeken élők.

A bucsai mészárlás helyszínét úgy kell elképzelni,

mintha Budapest közelében, Érden vagy Budaörsön járnánk, egy mindennel felszerelt modern kertvárosban, amely az utóbbi 15 évben épült ki. Vannak, akik azt mondják, hogy ez egy tervezett, parancsra végrehajtott mészárlás volt azzal a céllal, hogy megfélemlítsék az ukránokat. Mások szerint vagy a Wagner-csoport, vagy az orosz titkosszolgálat, vagy szíriai önkéntesek számlájára írható ez az öldöklés.

A műsorban az alábbiakról is beszélgettünk:

• Miért volt rögtön a háború kezdetén áruhiány Kijevben?
• Miért őrizték úgy a Kijevből nyugat felé vezető vasútvonalakat az ukránok, mint a szemük fényét?
• Tényleg mindig megérkezik a becsapódó rakéta, amikor megszólalnak a légvédelmi szirénák?
• Maradt-e pénzük az embereknek két hónap után a nagyvárosokban?
• Működtek-e a mobilhálózatok és az internet Kijevben a háború alatt?
• Hogyan változtatta meg a háború az ukránok hétköznapjait?
• Esélylatolgatás, hogy a keleti területek elfoglalása után merre mozdulhatnak tovább az oroszok Ukrajnában. 

Kiss Dániel elmondta, hogy a déli területeken szolgáló ukrán katonák megerősítették kérdésére, hogy bizony készülnek, és számolnak az orosz invázió kiterjesztésével a Fekete-tenger mentén, sőt azt sem zárják ki, hogy esetleg idővel visszafordulnak majd az oroszok ismét Kijev felé. Vagyis egy elhúzódó háborúra készül lélekben Ukrajna.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Siklós András és Kiss Dániel. Fotó: Karip Tímea / Index)