Melyik ország lehet Vlagyimir Putyin újabb célpontja?

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, megtámadták a transznisztriai szakadár régió legnagyobb lőszerraktárát. Az épület emeletein betörtek az ablakok, a helyiségekből dőlt a füst. A régió belügyminisztériuma szerint drónokat indítottak ellenük, és Ukrajna felől lőtték őket. 

A Transznisztria, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaság északi részén, az ukrán határtól csupán 4 kilométerre található Cobasna településen épült raktárban becslések szerint 22 ezer tonna fegyver, lőszer, hadianyag található, amelyet már jó ideje a térségben állomásozó orosz erők felügyelnek. A fegyverek egy része a 14. szovjet hadsereghez tartozott, a másik részét pedig még az egykori NDK-ból és Csehszlovákiából kivont szovjet alakulatok hozták magukkal.

A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy már Bulgária és Németország is arra szólította fel a Moldovában tartózkodó állampolgárait, ha tehetik, hagyják el a térséget. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a moldovai szakadár régióban végrehajtott támadások mögött Oroszország áll, és céljuk destabilizálni a térséget és tovább mélyíteni a konfliktust. Ezzel szemben a helyiek a támadással az ukrán szélsőségeseket vádolják. Az oroszbarát attitűd leginkább az orosz állami média befolyásának köszönhető, ami már régóta ukránellenes propagandában merül ki – vélik egyes elemzők.

Az el nem kötelezettség csapdájában

Sokan vélik úgy, hogy a Dnyeszteren túli régió is bekapcsolódhat az orosz–ukrán háborús konfliktusba, hiszen ezt a területet már 1992 óta oroszbarát szakadárok irányítják. 

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a Dnyeszter Menti Köztársaságban – amelyet egyetlen ENSZ tagállam sem ismer el – megtiltották, hogy a hadra fogható férfiak elhagyják a térséget.  A Dnyeszteren túlon a Foreign Policy beszámolója szerint jelenleg 500 orosz békefenntartó és körülbelül ezer orosz katona tartózkodik, a moldovai hatóságok pedig összesen négyezer katonával vannak jelen. 

Az orosz–ukrán konfliktusban a transznisztriai vezetés eddig megpróbált nem határozottan állást foglalni. Kommunikációjában kerülte az ukránellenes retorikát és nem hárította Kijevre a felelősséget, ráadásul több ezer ukrán menekültet fogadott be. A térség vezetője, Vadim Krasznoszelszkij pedig arra kérte a kijevi kormányt, hogy vizsgálja ki az incidenseket.

A függetlenséghez vezető út

A Dnyeszter Menti Köztársaságot a Szovjetunión belüli autonóm köztársaságként még 1990. szeptember 2-án kikiáltották ki, miután egyértelmű lett az erős román orientáció Moldovában, amelynek az orosz és ukrán kisebbség nem akart a része lenni. Moldovában rövid időre polgárháború kezdődött 1992-ben, amit Oroszország arra használt ki, hogy támogassa a területen lévő szakadár harcosokat.

A Szovjetunió felbomlása után a régióban hatalmas mennyiségű fegyverkészlet maradt, amit a helyi oroszok és ukránok terveztek használni, amikor felkészültek a moldávok elleni háborúra. Moldova azonnal megtámadta a Dnyeszter mellékét, a hadseregét román önkéntesek is erősítették. A Dnyeszter melléke is kapott támogatást: kozákokat, ukránokat és oroszokat a határon túlról, akik között leszerelt, képzett katonák is voltak. A moldovai hadsereg végül vereséget szenvedett. 

A szakértők szerint a Moldovához való visszacsatolását Oroszország és Ukrajna abban az esetben támogatná, ha Kisinyov felhagyna a Bukaresthez való közeledéssel. 

Még mindig nagy az orosz befolyás

Az ország – főként időskorú – lakosságában még mindig erősen él a tudat, hogy ők moldáv nemzetiségűek, nem pedig románok. Európa legszegényebb országába a háború kitörése óta 95 ezer ukrán menekült érkezett, ami az összlakosság 3,5 százalékát teszi ki.

A moldáv kormány többször is felszólította már az állomásozó orosz egységeket, hogy hagyják el a térséget. A régió helyzete megosztja a helyi vezetést is, a politikusok egy része úgy tartja, hogy a terület nem függetlenítheti magát Moszkvától, legfőképp gazdasági kitettsége miatt, ennek ellenére nagyon sok helyi oligarcha túlélésének záloga a térség függetlenségének biztosítása. Utóbbiakhoz tartozik a Sheriff-cégcsoport is, amely megelégedne egy Moldován belüli különleges státusszal is.

A szakadár régió sokkal több árut exportál az EU-ba, mint Oroszországba, de jóval többet importál Oroszországból, mint Európa többi részéből. Ezzel szemben Románia jelentős humanitárius szállítmányokkal és üzemanyaggal látja el Moldovát. Ugyanakkor a román-transznisztriai kereskedelmi kapcsolatok sem nevezhetők rossznak.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az emberek 31 százaléka támogatja a terület függetlenségét, ami jóval több mint a februári 22 százalék.

A háború miatt a moldáv export mintegy 15 százalékkal esett vissza, a kivitel nagy része Ukrajnába, Oroszországba, és Belaruszba irányul. Az infláció mindeközben 22 százalékkal emelkedett. A moldovai vezetés – Ukrajnához hasonlóan – nemrég nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.

(Borítókép:  Alexey DANICHEV / SPUTNIK / AFP)