A kísérleti projekt áfa nélkül 973 millió euróra becsült költségét a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervben (PNRR), vissza nem térítendő külső forrásokból fedezik.
A hidrogénvonatok félóránként járnak majd a bukaresti Északi pályaudvar és az Otopeni-i nemzetközi repülőtér, valamint Bukarest és Titu között, óránként Bukarest és Pitesti, valamint Bukarest és Targoviste között, illetve naponta négyszer Bukarest és Craiova között.
Scriosteanu szerint azáltal, hogy a dízelüzemű vonatokat hidrogénüzeműekre cserélik,
600 ezer eurónyi értékben csökken a vasúti személyszállítás okozta környezetszennyezés, hiszen egyebek mellett évi 18 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás.
Ez is a 2050-re kitűzött európai karbonsemlegesség elérését szolgálja – magyarázta Facebook-bejegyzésében a román közlekedési államtitkár.
A hidrogénvonatok olyan elektromos motorvonatok, amelyek a fedélzetükön lévő, hidrogénnel táplált üzemanyagcellákkal képesek előállítani a működésükhöz szükséges energiát. A hidrogént az üzemanyagcellában égetik el a levegőből nyert oxigén segítségével, aminek melléktermékeként kizárólag víz és gőz keletkezik. A hidrogénvonat nem termel szén-dioxidot, vagy más, káros anyagokat, üzemeltetéséhez viszont hidrogén-töltőállamosokra van szükség.
Az Európai Bizottságtól (EB) tavaly szeptemberben hagyta jóvá a román helyreállítási tervet (PNRR). Románia összesen 29,2 milliárd eurót hívhat le a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból, amiből 14,24 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárd euró pedig kedvezményes hitel.