Gyakorlatilag Ukrajna teljes területére légvédelmi riasztást adtak ki

Boris Johnson brit miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatban egy televíziós interjúban elmondta a nézőknek, hogy nagy számban érkeznek most ukránok az Egyesült Királyságba.

Hatalmas erőfeszítéseket tettünk a térségben élő ukrán nők és gyermekek megsegítésére, de most nagy számban érkeznek az Egyesült Királyságba. Eddig 86 ezer vízumot adtunk ki, 27 ezren már itt vannak. Köszönöm, mert a 27 ezer nagyon sok, és ez a szám gyorsan növekszik. Szeretném kifejezni tiszteletemet mindazoknak, akik segítenek az ukránokról gondoskodni.

Hozzátette: fontos a nők és a gyerekek védelme attól, hogy olyan helyre jöjjenek, ahol nem olyan fogadtatásban részesülnek, mint amilyet szeretnének.

Az orosz csapatok által megszállt Orihivból menekülő ukránok 2022. május 2-án

Fotó: Roman Pilipej / MTI / EPA

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az orosz invázió kezdete óta 5 563 959 ember menekült külföldre Ukrajnából – írja a Guardian.

Az Európai Bizottság 6 millió eurót szán az ukrajnai újságírók támogatására – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésen.

Jourová a sajtószabadság világnapja alkalmából elmondott beszédében emlékeztetett:

Az ukrajnai háborúról tudósító újságírók életüket kockáztatják, hogy tájékoztassanak, beszámolnak az orosz agresszióról, és nem azt mutatják be, amit az oroszok akarnak, hogy lássunk.

Éppen ezért – tette hozzá – ki kell állnunk az igazságkeresők mellett, prioritásunk, hogy az újságírók biztonságát garantáljuk.

A biztos hozzátette, az EU-n belül is felmerülnek kockázatok az újságírók biztonságával kapcsolatban, ezért a bizottság múlt évben olyan intézkedéseket javasolt, amelyekkel a tagállamok fokozhatják az újságírók biztonságát, mind az interneten, mind fizikailag. Az ajánlás többek között jogi, pszichológiai tanácsadást szorgalmaz a fenyegetésekkel szembesülő újságírók számára.

A francia elnöki hivatal szerint Emmanuel Macron dél körül beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal. A két vezető március 29-e óta nem beszélt egymással, de addig rendszeres kapcsolatban álltak.

Macront azóta újra megválasztották elnöknek.

Belföldön és külföldön egyaránt voltak, akik bírálták, hogy Macron nyíltan tartani akarja a kapcsolatot az orosz vezetővel. A lengyel miniszterelnök is kritikusan viszonyul ehhez. Macron viszont azt mondta a BBC szerint:

Kötelességem beszélni vele, szükségünk van erre. Nem lesz vége a kapcsolattartásnak.

A NATO egy újabb harccsoportot állított fel Romániában – közölte a nemzetközi szervezet.

Korábbi híradások szerint már több ezer NATO-katona biztosítja a román–ukrán határt.

A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik „sértődékeny májas hurkának” (németül: leberwurst) nevezte Olaf Scholz német kancellárt, miután a kormányfő bejelentette: nem utazik Kijevbe úgy, hogy az ukránok nem fogadják vele együtt Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnököt.

Nem államférfihez méltó, ha valaki sértődékeny májas hurka szerepébe bújik

– fogalmazott Melnyik a Spiegel szerint.

Bár az ukránok ezt hivatalosan nem erősítették meg, Steinmeier vélhetően azért lehetett nemkívánatos személy Kijevben, mert korábban, német külügyminiszterként szoros kapcsolatot ápolt az oroszokkal (ezzel kapcsolatban nemrég ő maga is elismerte, hogy hibázott). Olaf Scholz viszont nem volt hajlandó elfogadni azt, hogy az ukránok a Németország által nyújtott katonai segítség ellenére sem hajlandóak fogadni az államfőt. 

Ami pedig a berlini nagykövetet illeti, ő már korábban is tett bárdolatlan kijelentéseket. Márciusban például nemes egyszerűséggel „seggfejnek” nevezte a Bundestag külügyi bizottságának vezetőjét, Michael Roth-ot, a német szociáldemokrata pártot pedig „Putyin komáiként” emlegette.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint összesen kétmillió dollár értékben több mint húsz drónt lőttek le az utóbbi két napban.

Valerij Zsaluzsnyij szerint a képeken is látható Orlan, Tahion és ZALA-drónokat semmisítették meg Kelet- és Észak-Ukrajnában.

Feloldották az alkoholértékesítés tilalmát a csernyihivi régióban – számolt Vjacseszlav Csausz, a csernyihivi régió katonai igazgatóságának elnöke Telegramon.

Elemeztük az elmúlt két hét bűncselekményeinek dinamikáját és természetét… Kedd reggel pedig aláírtam egy végzést: eltöröljük az alkoholos italok árusításának tilalmát az egész csernyihivi régióban

– írta Vjacseszlav.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója óta 24 200 orosz katona esett el.

A vezérkar becslésében hozzáteszi, az ukrán hadsereg eddig 1062 orosz tankot és 194 repülőgépet semmisített meg.

Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint megközelítőleg 1,1 millió ember menekült át Kelet-Ukrajnából Oroszországba – írja az Interfax orosz hírügynökség.

Közlésük szerint a menekültek február 24-től kezdve érkeztek Oroszországba a Donyecki és Luhanszki területről, és majdnem 200 ezer kiskorú is van köztük.

Hozzátették azt is, hogy ennél is több, mintegy 2,7 millió ember kérte azt, hogy „evakuálják” őket Oroszországba. Az Ukrinform hírügynökség saját beszámolójában ugyanezzel kapcsolatban azt írta, hogy ezeket az embereket „deportálták” Ukrajnából Oroszországba.

A szankciókat egészen addig biztosan nem oldják fel, ameddig Oroszország és Ukrajna nem írják alá a békét – ezt mondta Olaf Scholz német kancellár a ZDF televíziónak adott interjúban.

Olaf Scholz 2022. április 27-én

Fotó: Michael Kappeler / POOL / AFP

A Reuters szerint a kormányfő úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin „nem gondolta át alaposan ezt az ukrajnai hadműveletet”, és nem számított arra, hogy ekkora ellenállásba ütközik, valamint hogy az ukránok ilyen mértékű segítséget kapnak majd.

Nem vonjuk vissza a szankciókat egészen addig, amíg nem köt megegyezést Ukrajnával, és ezt nem éri el még egy békediktátummal sem

– szögezte le, hozzátéve azt is, hogy Németország még mindig nem fogadja el a Krím félsziget bekebelezését sem, mivel szerintük az továbbra is a nemzetközi jog megsértését jelenti.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedd délelőtt azt mondta, hogy egy katonai repülőtér ellen hajtottak végre csapást rakétával Odesszában. 

A védelmi minisztérium ezzel összefüggésben közzétett egy felvételt is, amelyen egy Onyx precíziós rakéta kilövése látható:

Konasenkov szerint egy katonai repülőtér hangárját találta el a rakéta, amiben külföldi fegyvereket, lőszereket és drónokat tároltak.

Mindeközben az ukránok arról számoltak be, hogy az orosz rakéták egy lakóépületet és egy templomot találtak el Odesszában, és hogy a csapásban egy kiskorú meghalt, egy másik pedig megsérült.

Legalább három civil meghalt a kedd reggeli bombázásokban Kelet-Ukrajnában – számolt be az ukrán elnöki hivatal.

A közleményben hozzáteszik, a donyecki régió más területei állandó tűz alatt vannak, mivel a háború súlypontja a hetekben a kijevi térségről Kelet- és Dél-Ukrajnára került át – írta a CNN.

Szlovákia felmentést kér az Európai Unió által az orosz kőolajra vonatkozó esetleges embargó alól, melyet Oroszország ellen az Ukrajna ellen indított háború miatt vezetnek be – közölte a szlovák gazdasági minisztérium.

Ha Oroszország ellen az újabb szankciócsomagban jóváhagyják az orosz olajembargót, akkor Szlovákia mentességet kér

– közölte a minisztérium a Guardian szerint.

Mark Voyger az Európai Politikai Elemző Központ transzatlanti kapcsolatok szakértője és az amerikai hadsereg korábbi különleges tanácsadója. Kedd reggel a Guardian szerint elmondta, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az ukrán parlamenthez intézett virtuális beszédét a támogatás jelentős pillanatának tekintik.

Ukrajna számára abszolút fontos és döntő jelentőségű, hogy ezekben a nehéz időkben ilyen hatalmas nemzetközi támogatásról tesznek tanúbizonyságot. Nyilvánvaló, hogy már több magas szintű látogatásunk volt, többek között az ENSZ főtitkára, az Európai Unió vezetése és az Egyesült Államok részéről

– mondta Mark Voyger, hozzátéve, hogy egyértelmű jelzés, és nemcsak a kormány, hanem az ukrán nép számára is, hogy a Nyugat kész megtenni mindent, ami szükséges ahhoz, hogy segítsen nekik a győzelem elérésében.

A NATO-tagság esetleges bővítéséről, hogy az ukrajnai orosz agresszió következtében Svédország és Finnország is csatlakozhasson a szervezethez, azt mondta:

Csak azok számítanak veszélyes régióknak, amelyek nem tagjai a NATO-nak. Ezeknek a konfliktusoknak a története azt mutatja, hogy Oroszország ténylegesen nem NATO-tagokat támad – azaz Grúziát, Moldovát, Ukrajnát. Egyetlen centiméternyi NATO-területhez sem mert eddig hozzányúlni

– mondta a szakértő, aki szerint Vlagyimir Putyin arrogáns agresszív politikájával a régióban valóban elérte azt a csodát, hogy még a svédeket is meggyőzte, hogy mondjanak le a több mint 300 éve tartó semlegességükről. Ezért arra számít, hogy gyorsan belépnek a NATO-ba.

A Harkivi régió valamennyi kerületében folyik a terület egészségügyi ellátása, a lakásállomány ellenőrzése és helyreállítása. A terület útépítő munkásai naponta ellenőrzik és javítják a régió útjait.

Mostanáig 100 kilométernyi utat tisztítottak meg a megégett berendezésektől és az ellenségeskedések egyéb következményeitől – közölte Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője. 

Timosenko szerint a terület tisztítása, a lakásállomány ellenőrzése és helyreállítása a régió valamennyi járásában folyamatban van. Így Dergacsiban 100 polgár otthonában állították helyre az áramszolgáltatást.

Harkivban folytatódik az előfizetők gázellátásának helyreállítása. A szakemberek a város gázvezetékein a vészhelyzetek lokalizálására irányuló munkát végeztek

– tette hozzá. Arról tájékoztatott, hogy a Szumi régióban folytatódik az infrastruktúra helyreállítása. Különösen Akhtirkában és Trosztinyecben folytatódik a város központi részének megtisztítása, a szilárd hulladék eltávolítása és a hőerőmű helyreállítása.

Mazovka, Novaja Szloboda, Bunyakino falvakban és a Konotop régióban lévő Novoszlobodszkoje faluban a fák metszése, a tereprendezés és az ellenségeskedések során megrongálódott területek rendbetétele zajlik

– közölte Timosenko.

Emlékeztetnek arra, hogy korábban Olekszander Kubrakov infrastrukturális miniszter a Facebookon arról írt, hogy helyreállt a forgalom nyolc hídon és felüljárón a Csernyihivi területen – írja az unian.net.

Több mint kétszáz civil maradt a Mariupoli Azovsztal gyárban, ahol a város utolsó védői vannak – közölte Vadim Bojcsenko, a város polgármestere.

A hétvégén, valamint hétfőn a civilek egy része el tudta hagyni a létesítményt. Az orosz védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy összesen 126-an hagyták el a gyárat.

A város polgármestere most ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy több mint kétszázan még maradtak az Azovsztalban. Hozzátette azt is, hogy a szétlőtt városban összesen körülbelül 100 ezer civil lehet jelenleg.

Mindeközben az ENSZ és a Vöröskereszt abban bízik, hogy kedden újabb civilek hagyhatják el a várost – írja a BBC.

Az ukránok szerint 220 gyermek halt meg, 406 pedig megsebesült az Orosz Föderáció fegyveres agressziója következtében.

Ezek az adatok nem véglegesek, mivel továbbra is folyik a munka, hogy megállapítsuk a holttestek számát az ellenséges, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken

– áll a Legfőbb Ügyészség beszámolójában.

Az áldozatok száma a legnagyobbtól csökkenő sorrendben a következő:

• Donyeck régióban – 139,
• Kijev régióban – 115,
• Harkiv régióban – 95,
• Csernyihiv régióban – 68,
• Herson régióban – 45,
• Mikolajiv régióban – 43,
• Luhanszk régióban – 37,
• Zaporozsje régióban – 27,
• Szumi településen – 17,
• Kijev településen – 16,
• Zsitomir településen – 15.

Az ukrajnai háború kitörése óta Boris Johnson brit miniszterelnök az első külföldi vezető, aki beszédet mond a kijevi parlament képviselőinek. Videókapcsolaton keresztül várhatóan bejelenti, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az Oroszország elleni védelemhez.

Boris Johnson 2022. április 28-án

Fotó: Rob Pinney / Getty Images Hungary

A csomagban elektronikus hadviseléshez használt eszközök, tüzérségi pozíciók lokalizálására alkalmas radarrendszer, GPS-jelzavarók és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Nagy-Britannia az ukrán kormány kérésére nagy teherbírású drónokat is küld Ukrajnába, logisztikai támogatást nyújtva elszigetelt pozíciókban lévő ukrán alakulatoknak, és új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárókat is szállít a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és civilek evakuálására a tűzvonalhoz közeli területekről. 

Az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért

– közölte előzetesen a brit miniszterelnök.

Egy tinédzser életét vesztette, egy másik kiskorú pedig szintén megsebesült Odesszában, ahol egy templomot és egy lakóépületet is rakéták találtak el hétfő este.

A helyszínen az AFP hírügynökség készített felvételeket:

Volodimir Zelenszkij hétfő éjjeli bejelentkezésében azt mondta, hogy egy kollégiumot talált el a rakéta. Abban az épületben halt meg egy 14 éves fiú, egy másik, 17 éves lányt pedig kórházba szállítottak.

Az ukrán elnök azt is közölte, hogy a mostani áldozattal együtt már 220 kiskorú vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta.

Alig másfél hete szintén Odesszában halt meg egy három hónapos csecsemő – édesanyjával és nagyanyjával együtt – egy másik rakétacsapásban. 

Oroszország a gyenge hadvezetés, az alacsony morál és a továbbra is fennálló logisztikai problémák miatt csak elhanyagolható mértékben tudott előretörni a Donbaszban – közölte hétfő este a Pentagon.

Továbbra is azt látjuk, hogy az oroszok legfeljebb minimális mértékben haladnak előre a Donbaszban, már ha egyáltalán sikerül nekik. Egyértelmű, hogy nem úgy haladnak, ahogy azt korábban tervezték

– áll a védelmi minisztérium közleményében.

A Pentagon szerint az oroszoknak leginkább Izjum és Popaszna települések környékén sikerült előrehaladniuk. Amit Popasznában láttunk, az hasonlított ahhoz, ami a többi donbaszi településnél történt: az oroszok bevonulnak, bejelentik a győzelmüket, majd utána visszavonulnak és hagyják, hogy az ukránok visszavegyék a települést. Tehát nagyon gyakori volt az utóbbi napokban az, hogy bizonyos területek többször is gazdát cseréltek”– írták.

Az orosz hadsereg eddig összesen 320 embert engedett szabadon, akikből 59 civil – jelentette be Irina Verescsuk, ukrán miniszterelnök-helyettes.

Verescsuk beszámolója szerint a kilencedik fogolycserének köszönhetően április 30-án 14 ember tért vissza Ukrajnába, a túszok fele katona volt.

Jelenleg több mint ezer civil állampolgárt (köztük több mint ötszáz nőt) tartanak fogva Oroszországban – írja az Ukrinform.ua.

Magyarország területére 2022. május 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 4664 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5510 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. május 2-án 466 ember, köztük 232 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írja az MTI.

James Stavridis, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka azt mondta egy rádiós interjúban, hogy az oroszok hihetetlenül inkompetens módon hajtják végre az ukrajnai inváziót, ami ahhoz vezetett, hogy még a tábornokaik közt is nagyon magas a halálozási ráta.

A modern történelemben nem volt olyan, ehhez hasonlítható helyzet, amikor ennyi tábornok halt volna meg egyszerre. Az orosz oldalon legalább egy tucat tábornok már meghalt, már ha nem több

– fogalmazott Stavridis, majd hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok afganisztáni és iraki inváziói alatt egyetlen tábornok sem halt meg a harcban.

James Stavridis

Fotó: Yasin Ozturk / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A volt főparancsnok szerint a tábornokok halála mellett az oroszok inkompetenciáját példázzák még a logisztikai nehézségek, a haditerveik kidolgozatlansága, valamint az is, ahogyan a fekete-tengeri zászlóshajójukat, a Moszkva rakétacirkálót elvesztették.

Kigyulladt egy raktárépület a Moszkvai területen, az orosz fővárostól északra lévő Bogorodszkoje közelében.

Az épület az egyik orosz könyvkiadó vállalat tulajdonában áll, a raktárban különféle nyomtatványokat tároltak, ezek kaptak lángra. A tűz mintegy 34 ezer négyzetméterre terjedt ki, a TASZSZ hírügynökség szerint összesen 109 tűzoltó vonult ki a helyszínre.

A kigyulladt raktárépület környékén összesen 520 ezer négyzetméteren vannak további épületek, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk azt, hogy a lángok továbbterjedjenek azokra is. A kigyulladt épület egy része beomlott, az oltás még mindig zajlik.