Ukrajna már eddig is komoly anyagi és fegyverbeli támogatást kapott az uniós államoktól

Az orosz–ukrán háborús konfliktus miatt Kijevnek életbe vágó a védekezés szempontjából a megfelelő mennyiségű és minőségű hadászati felszerelés biztosítása, legyen szó modern rakétaelhárító rendszerekről, légvédelmi rakétákról vagy tüzérségi eszközökről.

Az Európai Unió nemrég jóváhagyta az Európai Békeprogram keretében az Ukrajnának szánt fegyverek, elsősegélynyújtó eszközök, valamint katonai platformra kiterjedő eszközök biztosítását.

Sok múlik azon, hogy az egyes uniós tagállamok mennyire tartják be vállalásaikat. Az Euractiv most annak járt utána, hogy a háború kitörése óta az egyes országok milyen hadászati és pénzügyi segítséget nyújtottak Ukrajnának. Csokorba szedtük a főbb európai nagyhatalmakat.

Németország

Annak ellenére, hogy a tavaly megválasztott német kancellár, Olaf Scholz még nem járt Ukrajnában, az őt delegáló szivárványkoalíció képviselői már elutaztak a háború sújtotta országba.

Európa legerősebb gazdasága a támogatások terén kimagaslóan teljesített eddig. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint Németország a második ország, amely a legtöbb fegyvert szállította le, mintegy 80 milliárd euró értékben. Ezek számszerűleg a következőképpen oszlanak meg:

• 1000 páncéltörő, 500 föld-levegő és 2700 levegőrakéta.
• 100 ezer kézigránát, 2 ezer akna, 5300 robbanótöltet, valamint 16 millió lőszer.
• Pénzügyi szempontból Berlin eddig 150 millió eurós kölcsönt nyújtott, és további 50 millió eurót különített el Kijevnek.
• Az új német kormány humanitárius segélyei összesen 370 millió eurót tettek ki, és ezt a pénzt Ukrajnának és szomszédos országoknak szánták. Ezzel szemben egy másik gyorsított fejlesztési segélyprogramban 122 millió eurót folyósítanak.

Az Ukrajnának nyújtott támogatásokért persze nem mindenki lelkesedik, a szélsőjobboldali AfD és a szélsőbaloldali Linke szerint a fegyverszállítások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség a helyzet megoldásához. Április 29-én több közéleti személyiség is közös levelet intézett a kancellárhoz, azért, hogy állítsa le a fegyverszállításokat.

Franciaország

A háború kitörése egybeesett a francia elnökválasztási kampánnyal, így kulcsfontosságú volt, hogy az egyes elnökaspiránsok miképp pozicionálják magukat. Az azóta újraválasztott Emmanuel Macron kihasználta dinamikus személyiségét, és folyamatosan Európa védelmezőjeként tüntette fel magát. A szélsőjobboldali, oroszbarát elnökjelölt, Marine Le Pen ezzel szemben jóval óvatosabban fogalmazott. Párizs eddig 100 millió euró értékű felszerelést szállított, mint például:

• 55 tonna humanitárius csomagot,
• 31 generátort és
• 60 kilométernyi száloptikát.

Hollandia

Mark Rutte holland miniszterelnök már jóval a háború kitörése előtt támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt.  

Hága eddig egy légvédelmi rakétarendszerrel, valamint 150 holland katonával járult hozzá Ukrajna védelméhez. Utóbbiak Szlovákiában tartózkodnak a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló német kezdeményezés keretében. A tízmilliós ország ezenkívül

• 20 millió eurós sürgősségi humanitárius segélyt bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
• 10 millió eurót küldött Moldovának a háború elől menekülő ukránok támogatására.
• A holland emberek pedig mintegy 160 millió eurót gyűjtöttek Ukrajna megsegítésére. 

A politikai pártok részéről sem elhanyagolhatóak az oroszbarát megszólalások, nemrég a szélsőjobboldali a Fórum a Demokráciáért (FvD) vezetője, Thierry Baude vívta ki a hollandok ellenszenvét az oroszokat támogató megjegyzései miatt. 

Belgium

Belgium eddig 76,9 millió eurós támogatást nyújtott az ukrán hadseregnek. Az adományok között 5 ezer gépkarabély, 200 páncéltörő fegyver, 3800 tonna üzemanyag és egyéb védőfelszerelés szerepel. Ezenkívül

• 13,09 millió eurót különítettek el ukrajnai humanitárius programokra.
• 2,1 millió eurót a menekülteket befogadó, Ukrajnával szomszédos országok támogatására szánnak.

Az országban majdnem minden párt egységesen elítélte az orosz inváziót, egyedül csak a Belga Munkáspárt volt az, amely a háború kitöréséért a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztatta.

Olaszország

Az olasz kormány eddig 150 millió eurót különített el katonai segítségre Ukrajnának. Róma legfőképp védőfelszereléseket és fegyvereket biztosított a háború sújtotta országnak. A római védelmi minisztériumból kiszivárgott információk szerint a szállított fegyverek között az alábbiak voltak:

• légvédelmi rakéták,
• páncéltörő rakéták,
• aknavetők, géppuskák, golyóálló mellények.

A katonai segélyeken kívül Olaszország 110 millió eurós pénzügyi támogatást ígért az ukrán kormánynak, egy 26 millió eurós humanitárius csomaggal együtt. A segítséget nem csak Kijev kapja, az kiterjedt Lengyelországra, Moldovára és Szlovákiára, és főképp a menekültáradat kezelését támogatják belőle. 

A legtöbb olasz párt eddig egységesen sorakozott fel Mario Draghi miniszterelnök mellett, még a Matteo Salvini és a Giorgia Meloni vezette jobboldali ellenzéki pártok is beálltak ebben a kérdésben a kormány mögé. A háborús segítségnyújtás egyedüli ellenzője a kormánykoalíció egyik tagja, a Giuseppe Conte által irányított Öt Csillag Mozgalom, amely ellenzi a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának.

Spanyolország

Madrid eddig jócskán kivette a részét az Ukrajnának nyújtott támogatásokból. A spanyol kormány mintegy 400 tonnányi fegyvert küldött az Európai Békeprogramon keresztül:

• 30 katonai teherautót, több nehézszállító járművet,
• 1370 páncéltörőt rakétát,
• 111 millió eurós pénzügyi segélyt,
• 700 ezer lőszert, puskát, géppuskát.

A Sánchez-kormány politikája akkor változott meg jelentősen, amikor kiderült a bucsai polgári lakosság elleni mészárlás, amelynek következtében megkezdték a védelmi eszközök helyett a fegyverek szállítását.

A többi tagországhoz hasonlóan a Sánchez-kormánynak is keményen meg kellett küzdeni baloldali koalíciós partnerével, a Podemosszal, amely ellenzi a fegyverek küldését. Fontos megemlíteni, hogy vannak olyan közvélemény-kutatások, amelyek szerint a spanyolok 70,9 százaléka támogatja, hogy még több fegyvert küldjenek Ukrajnába.

Lengyelország

Varsó különleges geopolitikai helyzetéből adódóan, valamint rossz történelmi tapasztalatai alapján kulcsfontosságú szereplője az orosz–ukrán háborús konfliktusnak. A legtöbb menekült a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett. Az ország nemcsak fontos logisztikai fegyverelosztó központtá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban, hanem első számú szószólója is Kijev uniós integrációjának. 2009-ben Svédország Lengyelországgal karöltve éppen ezért hirdette meg a keleti partnerséget.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az uniós vezetők közül az elsők között látogatott Kijevbe, és biztosította támogatásáról az ukránokat, majd küldtek

• körülbelül 1,5 milliárd euró értékű fegyvert,
• 200 darab T–72-es orosz gyártmányú tankot,
• levegő-levegő rakétákat, illetve légvédelmi rakétarendszereket.

(Borítókép: Ukrán katonák 2022. április 30-án. Fotó: Yasuyoshi CHIBA / AFP)