Zsákutcába visznek a szankciók és az olajembargó

Egymást érik a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mit jelenthet be május 9-én, a győzelem napján. Ferenc pápa az olasz Corriere della Serának nemrégiben arról beszélt, hogy amikor legutóbb találkozott Orbán Viktorral, akkor a magyar miniszterelnök azt mondta neki: május 9-én véget érhet a háború.

Más sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin hadat üzenhet Ukrajnának, hiszen a hivatalos orosz kommunikáció továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy „különleges hadműveletnek” nevezze az ukrajnai háborút. Moszkva visszautasította a találgatásokat, és cáfolta, hogy az orosz elnök hadüzenetet jelentene be május 9-i beszédében.

Mit fog bejelenteni Putyin?

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint nehéz megmondani, hogy Vlagyimir Putyin miről fog beszélni a Szovjetunió második világháborús győzelmének emléknapján.

A harctéri helyzet még nem teszi alkalmassá az időpontot arra, hogy valamely területek esetleges Oroszországhoz csatolását bejelentsék, bár teljesen nem zárható ki, hogy erre való utalások elhangzanak majd a beszédben. Felmerülhet még a formális hadüzenet bejelentése is, válaszként az orosz területeket ért támadásokra, ehhez pedig kapcsolódhat valamiféle mozgósítás is, jelenleg azonban ez is csak találgatás, orosz vezetők ráadásul cáfolták, hogy mozgósításra készülnének

– fejtette ki a szakértő az Indexnek.

Az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy Kárpátalját rakétatámadás érte, és a háború még közelebb kerülhet a magyar határhoz. Kosztur András szerint nem elképzelhetetlen, hogy újabb támadások érik majd Kárpátalját, az oroszok ugyanis most nagy erőfeszítéseket tesznek Ukrajna közlekedési infrastruktúrájának lerombolására. Az a céljuk, hogy megakadályozzák a nyugati fegyverszállítmányok célba érkezését, így a vasúti közlekedés szempontjából fontosabb pontokat újabb csapások érhetik.

Célja van a harcias kijelentéseknek

Szintén nagy figyelmet keltett Magyarországon – a magyar külügy is reagált rá –, hogy Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője azt mondta:

Magyarország nyíltan vállalja azt, hogy együttműködik Oroszországgal. Sőt mi több, Putyin előre figyelmeztette is őket arra, hogy lerohanják az országunkat. Valamiért arra számítottak, hogy elfoglalhatják majd a területeink egy részét.

A magyar kormány részéről Menczer Tamás külügyi államtitkár nonszensznek nevezte a vádat.

„Orosz részről ugyanezeket a vádakat – azt, hogy területet akarnának szerezni – Lengyelországgal kapcsolatban fogalmazták meg, azokat pedig Kijevben nevezték alaptalannak. A felfokozott hangulat miatt elég gyakoriak az erős, de nem feltétlenül megalapozott állítások mindkét oldalon” – mutatott rá a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Az ukrán kommunikációban – az elmúlt két hónap alapján Kosztur Andrásnak úgy tűnik – Olekszij Danyilov kapta azt a szerepet, hogy nagy visszhangot keltő, harcias kijelentéseket tegyen minden irányba. Ezek célja a társadalom kimerülésének megakadályozása lehet.

Mivel az eddig bevezetett szankciók, úgy tűnik, nem érik el a kívánt hatást, az Európai Unióban pedig több ország is ódzkodik az energetikai szektor szankcionálásától – hiszen az súlyos csapást mérne az európai gazdaságra és így az európai országok társadalmaira is –, Kijevben egyszerű és az elmúlt évek alapján kézenfekvő, könnyen megemészthető magyarázatnak tűnhet, ha egyszerűen Magyarországra fogják az egészet. Bár a német kormánynak is gyakran jut ukrán kirohanásokból, az ukrán kormányközeli kommunikációban igyekeznek kerülni a témát, hogy milyen vitákat gerjeszt, és milyen kockázatokkal jár Európában a szankciós politika, mivel az nem illeszkedik a narratívájukba

– fejtette ki a szakértő.

Kosztur András arra figyelmeztet, hogy ezek a kijelentések hozzájárulhatnak a magyarellenesség növekedéséhez, ugyanakkor hozzátette: „a helyi hatalmi szervek viszonya a magyarsággal kimondottan jónak tekinthető, és sokan – bár talán nem elegen – értesülnek a Magyarország által nyújtott humanitárius segítségről is.”

Európára üthetnek vissza a szankciók

Arra a kérdésre, mennyi esély van rá, hogy az uniós tagállamok rábólintanak az olajembargóra, a szakértő azt mondta: elképzelhető, hogy valamilyen formában végül sikerül megegyezni erről, a halasztások és kivételek miatt azonban kétséges, hogy ennek bármilyen közvetlen hatása lehetne a háború kimenetelére. A teljes és azonnali embargó viszont Európának is olyan terhet jelentene, ami szintén kontraproduktívvá tenné az intézkedést.

Az olajembargónak valódi hatása akkor lehetne, ha hirtelen csapásként érné az orosz gazdaságot, ugyanakkor jelenleg egy totális és azonnali embargó a bevezetőinek szándékai szempontjából nem csupán azért lenne kontraproduktív, mert óriási áremelkedést és valószínűleg hiányt is okozva az európai gazdaságot is megroppantaná, de azért is, mert jelenleg Ukrajna üzemanyag-ellátása is csak Európán keresztül lehetséges, így akár a harcok alakulására is a szándékokkal ellentétes hatással lehetne

– fogalmazott Kosztur András.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint az orosz energiahordozóktól való „függetlenedés”, a források diverzifikálása egy stratégiailag is indokolható döntés.

„Ennek érdekében Magyarország is számos lépést tett az elmúlt években, gondoljunk csak a krki LNG-terminálban való szerepvállalásunkra vagy az interkonnektorok több irányban történő kialakítására. Ugyanakkor az európai vezetők jelentős része ingadozott azzal kapcsolatban, hogy mit és milyen mértékben tegyenek meg az egyébként teljes mértékben soha el nem érhető »függetlenedés« érdekében” – mondta a szakértő az Indexnek.

Gazdasági okokból az európai vezetők még növelték is, illetve növelték volna az orosz energiahordozók Európába áramlását, politikai okokból viszont akadályozták volna annak európai piacszerzését.

„Gondoljunk csak az elmúlt 15 évben épült két Északi Áramlatra, amelyek közül végül csak az egyiket üzemelték be, és amellyel szemben a Németországban építeni tervezett LNG-terminálok egyike sem épült meg. Európa gyakorlatilag saját gazdasági érdekei és a jórészt Washingtonból érkező politikai nyomás között őrlődött, az ebből fakadó feszültség pedig most, mondhatni, a végletekig felfokozottá vált. Egyes európai országokban már-már »illetlenné« vált a saját elemi érdekekre, a pragmatizmusra és a reálpolitikára való hivatkozás, ugyanakkor azért azt is érzik, hogy a »morálisan helyesnek« nevezett döntések milyen katasztrofális és a szándékokkal ellentétes eredményekhez vezethetnek” – emelte ki Kosztur András.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint az európai vezetők most ebből a zsákutcából próbálnak valamiféle kiutat találni. Kosztur András hangsúlyozta: szerencsére több olyan ország is van, amelyik nem hajlandó olyan döntéseket támogatni, amelyek végül az európai gazdaságot tehetnék tönkre, és így remélhetőleg megnyugtató döntés születik majd.

(Borítókép: Az oroszországi beszállítókhoz közvetlenül kapcsolódó gáztüzelésű erőmű kéményei a németországi Leunában 2022. március 17-én. Fotó: Jan Woitas / picture alliance / Getty Images)