Megszavazták a helyi filmgyártást támogató Lex Netflixet

A svájci szavazók több mint 58 százaléka támogatta azt a javaslatot, amely szerint a globális televíziós streamingszolgáltatók, mint például a Netflix, az Amazon vagy a Disney, a Svájcban szerzett bevételeik egy részét a helyi filmgyártásba fektessék – írja a Reuters.

A Lex Netflix névre keresztelt országos népszavazás eredményeképp a nemzetközi streamingszolgáltatásoknak a svájci bevételeik négy százalékát a helyi filmgyártásba kell befektetniük. Ezt az összeget költhetik helyben készült műsorok megvásárlására, vagy saját műsorok készítésére, de akár befektetési alapba is helyezhetik azt.

A közvélemény-kutatók fej fej mellett haladó versenyt vártak a támogatók és az ellenzők között. Ez utóbbiak a szabad piacgazdaságba való állami beavatkozás veszélyére és a fogyasztói árak emelkedésére hívták fel a figyelmet a referendum előtt.

A vasárnapi részvételi arány az átlagosnál alacsonyabb volt az ukrajnai háború által beárnyékolt kampányt követően.

A Netflix elfogadja a svájci népszavazás eredményét

A támogatók a kulturális sokszínűség és a közszolgáltatások fellendítéseként jellemezték az eredményt. Azt is kiemelték, hogy Svájc csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek szabályozzák a streamingszolgáltatást.

Ez az eredmény is jól mutatja a svájci filmgyártás kulturális jelentőségét

– mondta Alain Berset svájci belügyminiszter, hozzátéve, hogy a fogyasztók nem érzékelnek majd semmi változást. A törvénymódosítás 2024-ben lép hatályba, a streamingplatformok pedig négy évet kapnak arra, hogy kiigazítsák beruházási terveiket.

A Netflix közölte, tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és együttműködik a kormányzattal a rendelet végrehajtásában.

Úgy gondoljuk, hogy a jó történetek bárhonnan származhatnak, és már korábban is fektettünk be svájci tartalmakba

– mondta a Netflix szóvivője. Az Amazon és a Disney nem reagált a népszavazás eredményére.

A streamingszolgáltatók kötelezettsége

A jobbára amerikai platformok kötelesek Svájcból származó bevételeik egy részét svájci filmek és televíziós sorozatok gyártásába fektetni. A befektetések történhetnek helyben készült műsorok megvásárlásával, saját gyártású műsorok készítésével vagy egy befektetési alapba történő befizetéssel.

A jogszabály azt is előírja, hogy a streamingszolgáltatások sugárzott tartalmának legalább 30 százalékát Európában, ezen belül Svájcban kell előállítani.

A filmipar közvetlen állami támogatása jelenleg évi 39 millió svájci frankot tesz ki.

Az volt a célunk, hogy a streamingszolgáltatók, amelyek az elmúlt években fölénybe kerültek, ugyanolyan helyzetben legyenek, mint más országokban

– mondta Berset.

Az év elején a szavazók elutasították a svájci médiának, elsősorban a nyomtatott és online termékekre szánt 151 millió svájci frankos (56 milliárd forintos) pénzügyi csomagot.

Másutt is megadóztatják a szolgáltatókat

A svájcihoz hasonló törvényt fogadtak el Portugáliában, ahol a streamingszolgáltatóknak a bevételük 1 százalékát kell a helyi filmalapba helyezniük.

Dánia fontolóra vette az illeték bevezetését, Spanyolország pedig a közeljövőben vezetné be. Franciaország és Olaszország arra kötelezi a streamingszolgáltatókat, hogy bevételeik egy részét helyi, európai tartalmakba fektessék.

A svájci népszavazáson a voksolók 72 százaléka támogatta az európai Frontex határvédelmi ügynökség finanszírozásának növelését.

Elutasítás esetén Svájc kikerült volna a 26 tagú schengeni, útlevélmentes utazási övezetből és a menedékkérelmek koordinálására szolgáló dublini rendszerből.

A harmadik kérdés a szervadományozásról szólt. A szavazók 60 százaléka egyetértett azzal, hogy szerveiket – haláluk után – külön engedély nélkül átültetésre használhassák fel.