Mutatjuk, hol szabják ki a legtöbb börtönbüntetést a világon

A kínai ujgur központi terület egyik megyéjében minden 25. embert börtönre ítélték terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt, ami a világon a legmagasabb ismert börtönbüntetési arány.

Több mint 10 ezer ujgur neve szerepel a kiszivárgott listán, akiket Konasheher megyében ítéltek el. Az elmúlt években Kína brutális elnyomást folytatott a nagyrészt muzulmán kisebbséghez tartozó ujgurok ellen, amelyet „terrorizmus elleni háborúnak” nevezett.

A törvény az elnyomás egyik eszköze

A lista a világon messze a leghosszabb, amely bebörtönzött ujgurok neveit sorolja, és amely tükrözi a kínai kormány kampányának léptékét, amely több mint egymillió embert küldött internálótáborokba és börtönökbe. Megerősíti azt is, amit a családok és jogvédő csoportok már évek óta mondanak: Kína a hosszú távú bebörtönzés rendszerére támaszkodik, hogy sakkban tartsa az ujgurokat, és a törvényt az elnyomás fegyvereként használja – írja a Guardian.

A kínai hatóságok 2019-ben bejelentették, hogy bezárják a rövid távú, bíróságon kívüli internálótáborokat, ahová az ujgurokat vádemelés nélkül zárták be. Miközben a figyelem a táborokra irányult, ujgurok ezrei még mindig évekig vagy akár évtizedekig sínylődnek börtönben, szakértők szerint koholt terrorizmus vádjával.

Konasheher tipikus vidéki megye Hszincsiang déli részén, ahol több mint 267 ezer ember él. A börtönbüntetések az egész megyében kettőtől 25 évig terjedtek, az átlag kilenc év letöltendő börtönbüntetés. A listán szereplő embereket többnyire 2017-ben tartóztatták le, és a száműzetésben élő ujgurok szerint a büntetésük olyan hosszú, hogy a többségük még mindig börtönben lenne.

Mindegy, hogy idős vagy fiatal, a lényeg, hogy ujgur legyen

A lecsukott emberek az élet minden szegmenséből érkeztek, és közöttük férfiak, nők, fiatalok és idősek is vannak. Csak egy dolog volt közös bennük: mindannyian ujgurok voltak.

Szakértők szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy az embereket egyszerűen azért vették célba, mert ujgurok voltak – ezt a következtetést a kínai hatóságok hevesen tagadják. Hszincsiang szóvivője, Elijan Anayat szerint az ítéleteket a törvénynek megfelelően hajtották végre.

Soha nem veszünk konkrétan célba bizonyos régiókat, etnikai csoportokat, vallásokat, még kevésbé az ujgurokat. Soha nem teszünk rosszat a jónak, és nem engedjük szabadon a rosszat.

A kiszivárgott lista forrása

A listát Gene Bunin hszincsiangi tudós szerezte meg egy névtelen forrástól, aki magát a han kínai többség tagjaként írta le, aki „ellenzi a kínai kormány hszincsiangi politikáját”. Az Associated Pressnek (AP) Abduweli Ayup, egy Norvégiában száműzetésben élő ujgur nyelvész adta át. Az AP nyolc ujgurral készített interjú alapján hitelesítette a listát, akik 194 személyt ismertek fel a listáról, jogi értesítések, kínai tisztviselőkkel folytatott telefonbeszélgetések felvételei, valamint a lakcím, születési dátum és személyi számok ellenőrzése alapján.

A lista nem tartalmazza azokat az embereket, akiket tipikusan büntetőjogi vádakkal, például emberöléssel vagy lopással vádolnak, hanem főleg a terrorizmussal, vallási szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekményekre vagy a politikailag másként gondolkodókkal szemben alkalmazott homályos vádakra összpontosít, mint például „veszekedés és bajkeverés”. Ez arra mutat, hogy a bebörtönzöttek valódi száma szinte biztosan magasabb.

2013-ban adott ki Kína utoljára ilyen adatokat, és akkor több mint harmincszor volt magasabb ez a szám csak Konasheherben, mint Kína egészében.

Darren Byler, a hszincsiangi tömeges bebörtönzési rendszer szakértője szerint a legtöbb letartóztatás önkényes és törvényen kívüli volt. Az embereket azért vették őrizetbe, mert rokonaik külföldön élnek, vagy mert bizonyos mobiltelefonos alkalmazásokat töltöttek le.

Ez valóban figyelemre méltó. Sehol máshol nem láttunk még olyan esetet, hogy egész népcsoportot terroristának neveztek volna, vagy terroristáknak látták volna a tagjait.

Jeremy Daum, a Yale Egyetem Paul Tsai Kína Központjának büntetőjogi szakértője szerint Kína részben azért használja a törvényt, hogy megpróbálja elterelni az ujgurok fogva tartásával kapcsolatos nemzetközi kritikákat.

A szakértők szerint a bebörtönzöttek elleni vádak titokzatossága vészjósló. Kína egyébként könnyen hozzáférhetővé teszi a jogi nyilvántartásokat, Hszincsiangban ugyanakkor a bűnügyi nyilvántartások közel 90 százaléka nem nyilvános. Az a maroknyi, ami kiszivárgott, azt mutatja, hogy az embereket „terrorizmussal” vádolják olyan cselekedetekért, mint például a kollégák figyelmeztetése, hogy ne nézzenek pornót.

(Borítókép: Egy börtön épülete Hszincsiang régióban, Kínában 2018. november 11-én. Fotó: Peter Martin / Bloomberg via Getty Images)