Ausztria nem csatlakozik a NATO-hoz

Ausztria továbbra is ragaszkodik a katonai semlegességhez, de politikailag szolidaritást vállal az orosz támadás ellen harcoló Ukrajnával – mondta az osztrák külügyminiszter. Alexander Schallenberg a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: Bécs tudomásul veszi, hogy Finnország és Svédország az évtizedek óta képviselt semleges álláspontot feladva csatlakozik a NATO-hoz, de

Ausztria semleges marad.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa elmondta, hogy az osztrákok túlnyomó többsége a közvetlen szomszédságban zajló háború ellenére továbbra is pártolja az 1955-ben választott semlegességet, ezért nincs ok változtatni ezen.

Ugyanakkor a kitartás a semlegesség mellett nem jelenti azt, hogy Ausztria elszigetelődik, hiszen az Európai Unió tagjai közül Málta és Írország sem tagja a NATO-nak. Fontos tényező az is, hogy a katonai semlegesség nem jelent politikai semlegességet – emelte ki az osztrák diplomácia vezetője, hozzátéve: hazája szolidaritást vállal Ukrajnával, és az EU biztonságához is hozzájárul.

Mint mondta: „Mindig is tudtuk, hogy hol állunk, és a civilizációs törést, a közös kultúra megtagadását jelentő orosz támadással kialakult helyzetben egyértelműen Ukrajna mellett állunk”. Szerinte Ausztria nemzetközi összevetésben is kiemelkedően sok humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, fegyvert viszont nem ad. Továbbra is így járnak el, mert „az Ukrajnának nyújtott segítség nem korlátozódhat a fegyverekre” – mondta Alexander Schallenberg.

Svájcban elgondolkodtak a jövő biztonságán

Ritkán történik meg, de a hónap elején a svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai részlegének vezetője interjút adott a Reuters hírügynökségnek. Ebben Paelvi Pulli megerősítette, hogy az orosz–ukrán konfliktus az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívása elé állította az országot a semlegesség ügyében, és elindította a tapogatózást a nyugati katonai tömb irányába. A tárcánál készül egy jelentés Svájc biztonságpolitikai lehetőségeiről, amelyek között már ott van a rendszeres közös hadgyakorlat NATO tagállamok egységeivel és a hazai fegyverzet feltöltése a kellő védelmi szintre.

Egyértelműen lesz változás abban, ahogyan eddig a semlegességről gondolkodtunk

– mondta Paelvi Pulli. Közben a svájci védelmi miniszter legutóbb washingtoni látogatásán úgy nyilatkozott, hogy országa a jövőben sokkal szorosabbra fűzné kapcsolatait a NATO-val, de egyelőre még nem csatlakozna. 

További lehetőségek között számolnak azzal, hogy rendszeressé tegyék az egyeztetéseket magas rangú svájci és NATO katonai vezetők, illetve politikusok között. Pulli utalt arra is, hogy megvitatták a csatlakozás lehetőségét is, de az ugyancsak semleges Finnországgal és Svédországgal ellentétben a szeptemberre elkészülő előterjesztés ezt nem fogja javasolni a berni kormánynak. A jelentés a parlament elé kerül idővel, a képviselők megvitatják, de nem szavaznak róla, hanem egyfajta háttéranyagnak használják majd, amikor dönteni kell a jövőbeni svájci biztonságpolitikáról.

Ukrajna kapcsán egyértelmű, hogy Svájc közvetlenül nem szállít fegyvereket az országnak, de elképzelhető, hogy azon államok fegyverkészletének a feltöltésében részt vesz majd idővel, amelyek aktívan juttatnak hadianyagot a harcoló ukrán egységeknek. Tehát fegyverszállítás kizárva, viszont a kormány döntése, amellyel Svájc is csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, szintén komoly belpolitikai vitákat kavart. A NATO-hoz fűződő áttételes kapcsolatként lehet felfogni azt is, hogy az alpesi ország tavaly eldöntötte, F-35A típusú vadászgépeket vesz, amelyeket néhány NATO-tagállam már rendszeresített.

A legutóbbi felmérések már azt mutatták, hogy a szavazók 56 százaléka támogatná, ha Svájc szorosabbra fűzné kapcsolatait a NATO-val, de nem csatlakozna a tömbhöz. A korábbi években ez az arány 37 százalék volt.

Minderre Oroszország berni nagykövetsége úgy reagált, hogy a tervezett lépések radikális elmozdulást jelentenének az eddigi hagyományos svájci semlegességben. A követség szóvivője szerint ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a semlegesség elvesztésének Moszkva részéről lesznek majd következményei. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

A semlegesség 200 éve

Svájc nemzetközi konfliktusba a napóleoni időkben keveredett utoljára, amelynek lezárásakor, 1815-ben, a bécsi kongresszuson kimondták a 22 kanton semleges státuszát. Az 1907-es Hágai Egyezmény pedig arról rendelkezik, hogy az ország nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusban, nem támogatja a háborús feleket sem hadianyaggal, sem csapatokkal, és nem engedi át területén a szemben álló erőket.

A semlegesség, amely egyébként benne van a svájci alkotmányban is, nem zárja ki, hogy szükség esetén az ország fegyveresen védje meg magát. Az alkotmányt legutóbb az 1990-es években módosították, a Szovjetunió összeomlását követően. Svájc – bármennyire is meglepő – csak 2002-ben csatlakozott az ENSZ-hez.

(Borítókép: Svájci katonai tartalékosok Bière-ben, Svájcban 2020. május 27-én. Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP)