Dezinformáció felsőfokon: a britek szovjetellenes propagandája a hidegháborúban

Az említett akciókat a brit külügyminisztérium szovjetellenes propagandarészlege, az Information Research Department (IRD) felügyelte. Ezt a osztályt még közvetlenül a II. világháború után hozta létre a brit Munkáspárt, hogy megakadályozza a szovjet propaganda beszivárgását. A szervezet hasonlóan működött, mint az 1947-ben alakult amerikai Központi Hírszerzési Ügynökség, vagyis a CIA. A mostantól kutatható dokumentumokról a Guardian közölt részleteket. 

Az IRD a hatvanas évek közepén 360 ember foglalkoztatott, de volt egy speciális részlege, a Különleges Szerkesztői Osztály. Ez volt felelős a szovjetellenes propaganda kitalálásáért, terjesztéséért, de itt már jóval kevesebben dolgoztak. A Westminsterben működött osztály a legkülönfélébb trükkökkel, megoldásokkal igyekezett befolyásolni és hangolni a közvéleményt belföldön és külföldön egyaránt. Az egyik ilyen módszer volt, amikor jelentéseket küldtek, hogy figyelmeztessenek külföldi kormányokat. 

Szinte kimeríthetetlen volt a lehetőségek tárháza, ahonnan ötleteiket vették. Bevett szokás volt például, hogy meghamisították a különféle szovjet állami intézmények és ügynökségek nyilatkozatait. 1965 és 1972 között az IRD legalább 11 olyan nyilatkozatot írt át, és adott nekik teljesen más értelmet, mint amiről azt a Novosztyi, a szovjet állami hírügynökség valójában kiadta. 

Az IRD a Közel-Keleten is roppant aktív volt. Képesek voltak meghamisítani egy könyvet, amely a Muzulmán Testvériségtől származott, és azt a látszatot akarták kelteni vele, hogy az 1967-es arab–izraeli háborúért tulajdonképpen Moszkvát terheli a felelősség. Rossz színben tüntették fel a szovjet katonai felszerelések minőségét, és úgy állították be a szovjeteket, mint akik valójában lenézik az egyiptomiakat. Azért, hogy a dolog még hihetőbb legyen, az IRD létrehozott egy kitalált radikális iszlamista szervezetet, Hívők Ligája néven. A nevükben kiadott megszólalások bírálták a szovjet ateistákat, és az arabok vereségét a háborúban a vallásosság hiányára vezették vissza.

Az IRD egy 1967 februárjában kiadott közleménye is tele volt brit külügyi érdekből telepakolt csúsztatásokkal. A Muzulmán Testvériségnek tulajdonított nyilatkozatban Egyiptomot azért támadták, mert az állítólag vegyi fegyvereket vetett be Jemenben a helyi törzsek és a vallási konzervatívok koalíciója ellen a brit protektorátus területén. A helyieket érthetően Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia támogatta. 

Mindezzel a britek célja az volt valószínűleg, hogy rávegyék Egyiptomot a tűzszünetre.

Afrika a célkeresztben

Egy másik ilyen kezdeményezés Ian Smith rezsimjének megdöntésére irányult Rodéziában, az egykori brit gyarmaton, amely 1965-ben elszakadt, és kikiáltotta függetlenségét az Egyesült Királyságtól. Az IRD megbízott egy csoport fehér rodéziait, aki alapvetően is szemben állt a Smith-rezsimmel. A szervezet szórólapokat kapott, azokat terjesztette, és az ország vezetését vádolta, mondván, hatalomra kerülésükkel káoszt teremtettek, és megbénították a gazdaságot.

Az IRD nem finomkodott, ha esetleg faji alapú lázongások szításáról volt szó. A hatvanas évek elején meghamisították a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség egyik nyilatkozatát. Ez a szocialista országokban és a harmadik világ szovjetutas országaiban mindenhol működött szervezet volt. A nevükben meghekkelt nyilatkozat az afrikaiakat civilizálatlannak, primitívnek minősítette. Az akció az egész afrikai kontinensen komoly ellenérzéseket váltott ki az ifjúsági szervezettel szemben.

1966-ban ugyancsak az afrikaiakat szemelték ki egy moszkvai egyetemen. Az orosz Novosztyi hírügynökség kiadott nyilatkozatát úgy manipulálták, hogy a szövegből az derült ki: az afrikai hallgatók gyenge teljesítménye mögött elsődlegesen a fehér és a fekete rasszok értelmi képességei közötti különbség érhető tetten.

Az IRD hivatalosan 1977-ben szüntette be a tevékenységét, ám egyesek úgy vélik, hogy a megszűnést követően még csaknem egy évtizeden át titokban folytatta a műveleteit. 

(Borítókép: Egy izraeli konvoj halad egyiptomi foglyokkal a Sínai-félszigeten a hatnapos háborúban, 1967 júniusában. Fotó: Bettmann / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!