A magyar kormány szerint az uniónak többet kellene tennie a fegyverszünetért

További Külföld cikkek

A címlapról ajánljuk

A magyar kormány is támogatta azt a javaslatot, amely szerint az Európai Uniónak fel kellene szólítania a hadviselő feleket a fegyverszünet megkötésére, valamint az Európai Unió egyik elsődleges céljaként kellene megjelölni ennek elérését – írja a Reuters.

A hírügynökség hozzájutott ahhoz a záródokumentum-tervezethez, amely a május 30-án és 31-én esedékes uniós csúcsot zárhatná. A tervezetet – amelyet az uniós államok képviselőinek többsége támogatott – május 19-én állították össze, és az áll benne, hogy az Európai Unió továbbra is kitart amellett, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre az orosz agresszióval szemben, valamint az ország önvédelmi képességinek növelése érdekében továbbra is folytatják a fegyverek szállítását.

A béke vagy akár csak egy fegyverszünet megkötésének lehetőségére viszont ebben a szövegváltozatban egyáltalán nem tértek ki.

Úgy tudni, hogy ezt a keményvonalas hozzáállású szövegváltozatot leginkább Lengyelország és A balti államok támogatták. Utóbbiak közül Lettország még azt is javasolta, hogy a szövegezésben térjenek ki a katonai támogatások növelésének lehetőségére is. Ehhez a verzióhoz képest Olaszország uniós nagykövete javasolt egy másik, alternatív záródokumentumot.

Az elsődleges cél a fegyverszünet lenne

Annak a lényege az lenne, hogy a fentiek mellett a békekötésről is essen szó a szövegben, valamint az Európai Unió egyik elsődleges céljaként rögzítsék, hogy a felek mielőbb fegyverszünetet kössenek, és szólítsák is fel őket erre. Ebbe a folyamatba bevonnák az ENSZ-t, az uniós tagállamokat, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) is.

AZ OLASZ JAVASLATOT TÁMOGATTA MAGYARORSZÁG, VALAMINT CIPRUS IS.

A Reuters emlékeztetett arra, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az újabb uniós szankciós csomag részét képező oroszok elleni olajembargót, míg Ciprus szintén kifogásolt bizonyos, az oroszok ellen bevezetendő szankciókat (bár ők a magyarokkal ellentétben nem helyezték kilátásba, hogy megvétózzák a szankciós csomagot).

Figyelemre méltó az is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden a davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszédében szintén nem említette meg a békekötés lehetőségét.