A brit kormány is úgy döntött, hogy elveszik az extraprofitot a vállalkozásokból

A lépést Rishi Sunak pénzügyminiszter jelentette be csütörtökön a londoni alsóházban. A döntést azzal indokolta, hogy a kormány ezáltal tervezi kompenzálni a háztartások egyre emelkedő megélhetési költségeit.

A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az olaj- és a földgázipari szektor az elmúlt időszakban „rendkívüli profitra” tett szert, mégpedig nem a kockázatvállalásban, az innovációban vagy a hatékonyságban bekövetkezett változások által, hanem a globális nyersanyagárak emelkedése miatt, amelynek felhajtóerejét részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja adja. Emiatt a brit kormány úgy döntött, hogy

Rishi Sunak azt ígérte, hogy ezt a különadót felszámolják akkor, amikor a nyersolaj és a földgáz ára „történelmi összehasonlításban normálisabbnak tekinthető” szintekre tér vissza. Ismertette ezenkívül azt is, hogy a lépést kiegészítik egy másik intézkedéssel: annak érdekében, hogy a különadó kivetése ne a beruházásokat hátráltassa, a vállalatok az általuk beruházásokra fordított minden egyes font után 90 százalékos adókedvezményben részesülnek majd – mondta a pénzügyminiszter.

A tárcavezető azt is közölte, hogy a különadóból befolyó összegekből a következő egy évben 5 milliárd font költségvetési bevételt eredményeznek, ebből pedig a családok költségeit csökkentik. Ennek jegyében a brit kormány októbertől

A brit pénzügyminiszter szavai hasonlítanak Orbán Viktor bejelentéséhez

Így a költségvetés gyakorlatilag 400 font térítésmentes hozzájárulással csökkenti az összes brit háztartás idei energiaköltségét. Ezenfelül a legrosszabb anyagi helyzetben lévő háztartások külön 650 font egyszeri juttatásban részesülnek a megélhetési költségek évtizedek óta nem mért ütemű emelkedésének ellentételezése végett – ismertette a pénzügyminiszter.

A brit pénzügyminiszter által elmondottak nagyon hasonlítanak Orbán Viktor szerdai bejelentéséhez, aki szintén azt mondta, hogy az extraprofit miatt vetnek ki különadókat Magyarországon a vállalkozásokra. A különbség az, hogy a magyar intézkedések nemcsak az energiaszektort, hanem más területeket is érintenek. 

A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9 százalékkal emelkedett a márciusi 7 százalékos növekedés után.

Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. A statisztikai hivatal beszámolója szerint azonban a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1982-ben volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció.