Idén valami nagyon megváltozott Angliában

Idén a bogyós gyümölcsök leszedésének dandárjára a brit farmok leginkább Nepálból, Mongóliából, Tádzsikisztánból, Indonéziából, Kazahsztánból és Kirgizisztánból érkező munkásokat alkalmaznak. Minden évben némi izgalmat jelentett a termelők körében, hogy sikerül-e megfelelő mennyiségű munkást toborozni a szüretre. Idén azonban még nagyobb volt a bizonytalanság, hogy lesz-e elég ember.

A Retford közelében található Harwill Farm tulajdonosa elmondta a BBC-nek, hogy mindig soknemzetiségű volt nála a szüret, de idén már kilenc különböző országból érkeztek hozzá a munkások. Közülük első alkalommal 35 nepáli, 45 tádzsik és három indonéz. Jenny Tasker nem panaszkodik, azt mondja, az újonnan érkezettek jól beválnak, de sok időt vesz el a betanításuk.  

A brit bogyós gyümölcsök termelése egy dinamikusan növekvő ágazat, de a Brit Bogyós Gyümölcs Termesztők Szövetsége szerint ezzel együtt emelkedik a selejt, a hulladék mennyisége is. Azt is nehéz megjósolni, hogy mikorra érik be pontosan a termés, vagyis mikorra kell a helyszínen a sok dolgos kéz. A szövetség szerint az elmúlt két évben megnőtt az idénymunkások hiánya miatt veszendőbe ment termés mennyisége. Tavaly például a 760 millió font értékű össztermésből 36 millió fontnyi ment pocsékba.

Konténerfalvak épültek a farmokon

A Harwill Farmon például konténerekben szállásolják el a munkásokat és ingyen wi-fit is biztosítanak számukra. Mindenkivel jól bánnak, hisz létérdeke a termelőnek, hogy jövőre is visszatérjen lehetőleg ugyanaz a jól kiképzett idénymunkás, akinek teljesítményével már tisztában van és ismeri. Tavaly még az ukránok jelentették a megoldást, de idén a háború miatt a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot.

Egy brit parlamenti szakbizottság a háború, a brexit és koronavírus-járvány együttes hatását vizsgálva már áprilisban arra a megállapításra jutott, hogy az Egyesült Királyságot súlyos munkaerőhiány fenyegeti, elsősorban az élelmiszeriparban és ez akár az élelmiszeripari beszállítások akadozását is eredményezheti.

Az egyik vezető munkaerő-közvetítő cég igazgatója, amely elsősorban a tengerentúlról toboroz idénymunkásokat, úgy véli, hogy nagyon sokan jönnének. Ők 37 országban toboroznak, de gyakran visszatartó erő a 244 font, amit a vízumért ki kell fizetni, a tény, hogy előre meg kell venni a visszaútra szóló repjegyet. Mindez, plusz a helyi bürokrácia, illetve az angol nyelv hiánya vagy gyenge ismerete teszi nehézzé a toborzást a távoli országokban.

Tavasszal az ukrán menekültek áradata ugyan leterhelte a brit bevándorlási hivatalt, de mára nagyjából normalizálódott a helyzet a beléptetésnél. 

Egy másik belső probléma az a kormánydöntés, amelynek értelmében a külföldről érkezett idénymunkások órabére nem lehet kevesebb, mint 10 font 10 penny. Viszont ez több, mint a 9 font 50 pennys brit órabérminimum. Viszont a termelők kénytelenek erre a szintre emelni brit alkalmazottaik órabérét is, hiszen azt nem tehetik meg, hogy a külföldiek magasabb órabért kapjanak, mint a régóta alkalmazott helyiek. Ez pedig még költségesebbé teszi ezeket a mezőgazdasági szektorokat. 

(Borítókép: Gyümölcsszedő epret szed egy farmon az Egyesült Királyságban lévő Herefordban 2018. augusztus 21-én. Fotó: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)