Reuters Institute: Az Index híreit olvassák a legtöbben Magyarországon

A 164 oldalas kiadványban 46 különböző országban vizsgálták meg a hírfogyasztási szokásokat, és azt, hogy az emberek mennyire bíznak a sajtóban. A riport elkészítéséhez szükséges adatok begyűjtésével a YouGov nevű közvéleménykutató szervezetet bízták meg, amely Magyarországon egy 2013 fős minta alapján vette fel az adatait. 

A riportban kétoldalnyi terjedelemmel (a 84. és 85. oldalon) foglalkoznak a magyarországi sajtóhelyzettel. A tekintetben, hogy az egyes sajtótermékek hány felhasználót értek el, két kategóriát mértek: egyrészt az online, másrészt pedig az offline piacot, tehát összesítve nézték televíziócsatornákat, rádiókat és a nyomtatott sajtótermékeket. 

Az online piac tekintetében a felmérés kimutatta, hogy

A felmérés szerint a megkérdezettek 37 százaléka azt mondta, hogy hetente legalább egyszer olvassa az Indexet. Ezen belül pedig a megkérdezettek 18 százaléka azt mondta, hogy hetente legalább három különböző napon olvassák az Indexet, amely szintén a legjobb eredménynek számított ebben a kategóriában. A második helyre a heti olvasottság terepén kis különbséggel a 24.hu került, a 444.hu és az Origo.hu pedig harmadik helyet ért el holtversenyben. 

Az offline sajtótermékeknél az RTL Klub hírműsorait követték a legtöbben: a megkérdezett 48 százaléka mondta azt, hogy legalább heti egyszer a csatornára kapcsol. Utánuk a TV2 volt a második, az ATV pedig harmadik helyre futott be, vagyis a dobogós helyeket a televíziók vitték. A rádiók közt a Retro Rádió, a printlapok közt pedig a HVG lett az első helyezett.

Az online sajtó térhódítása folytatódik

A riportból az is kiderült, hogy egyre többen olvassák az online sajtót, miközben az offline termékek elérése csökken.

E kategórián belül az okostelefonos felhasználók szép lassan kiszorítják a számítógépeseket, tableteseket. Az előbbiről  72 százalék mondta azt, hogy ott olvassa a híreket, míg a számítógép esetében ez már csak 55 százalék, a táblagépeknél pedig 9 százalék volt (6 éve még fordított volt a tendencia a számítógép és az okostelefonok közt). 

A második legfontosabb hírfogyasztási platformként a közösségi médiát jelölték meg 64 százalékban (akik ezt megjelölték, azokat az online kategóriába is beleszámolták értelemszerűen). A tavalyi évhez képest mérve úgy látszik, hogy a televízió szerepe rohamosan csökken:

Holott ők még tavaly a közösségi média előtt álltak. A nyomtatott lapokat pedig az előző évhez hasonlóan most is csak kevesen jelölték meg hírforrásként (12 százalék)

A tekintetben, hogy mely sajtótermékekben bíznak leginkább az emberek, a HVG és az RTL Klub végzett az élen. Az Index hatodik helyre futott be ebben a statisztikában (itt mindössze a 15 leginkább mérvadó magyarországi sajtótermékről kérdeztek meg az emberek véleményét). 

Arra a kérdésre, hogy mely közösségi médiás felületeket használják hírfogyasztásra, a megkérdezettek egyértelműen a Facebookot mondták legtöbben (60 százalék). Második helyre a YouTube került 27 százalékkal, a harmadik helyen pedig a Facebook Messengert jelölték meg (14 százalék), amely arra utal, hogy viszonylag sokan ott juthatnak hozzá a hírekhez az ismerőseiktől.  

A hírekbe vetett bizalom viszont nagyon alacsony Magyarországon

A  felmérésben bizonyos államok sajtófogyasztási adatait is összevetették egymással. Szembetűnő, hogy a kelet-európai régióban Magyarországon az átlagnál jóval kevesebben, 27 százalékban azt, hogy általánosságban bíznak a sajtóban. Ennél csak Szlovákiában volt kicsivel rosszabb a helyzet (26 százalék), a másik négy, a mérésben részt vevő régiós országban (Románia, Csehország, Bulgária, Lengyelország) sokkal nagyobb volt a bizalom. 

Ugyanezekben az országokban arról is megkérdezték az embereket, hogy politikailag széttagoltnak tartják-e a sajtót a saját államukban. A magyarok 44 százaléka válaszolt erre igennel, aminél csak Lengyelországban volt magasabb az arány (54 százalék). Érdekesség továbbá, hogy a klímaváltozásra vonatkozó hírek is jobban érdekelték a magyarokat, mint a többi kelet-európai polgárt: Magyarországon 46 százalék válaszolt erre a kérdésre igennel, amelynél csak Románia produkált magasabb arányt (54 százalék). 

A sajtószabadság kérdésében Finnországban gondolták a legtöbben azt (50 százalék), hogy a sajtó szabadnak mondható az országban. Magyarországon jóval pesszimistábbak voltak az emberek: 15 százalék mondta ugyanezt, amely holtversenyben az ötödik legrosszabb eredmény volt a 46 országot tartalmazó mérésben (a bolgárok szintén 15 százalékban vélekedtek így, ennél pesszimistábbak pedig csak az spanyolok, olaszok, és a görögök voltak).

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)