Kétmillió magyarnak nem édes a saját otthona

Az uniós statisztikai hivatal mérése szerint 2020-ban az unió lakosságának 17,5 százaléka élt túlzsúfolt háztartásban. Magyarországon ennél nagyobb, 19 százalékos az arány,

Régiós összevetésben viszont ez még kedvező adatnak számít: Romániában 2020-ban a lakosság csaknem fele (45,1 százaléka) túlzsúfolt háztartásban élt. Lettországban (42,5 százalék), Bulgáriában (39,5 százalék), Lengyelországban (36,9 százalék) és Horvátországban (36,2 százalék) is rosszabb volt az arány. A legjobb arányokat rendszerint a kontinens nyugati felén mérték: Cipruson (2,5 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (4,2 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék).

Többségük kiskorú, Magyarországon minden harmadik gyermek érintett 

Uniós és magyarországi szinten egyaránt elmondható, hogy a túlzsúfolt háztartásban élők közt felülreprezentáltak voltak a kiskorúak, az arányok azonban jelentősen eltérnek: míg uniós átlagban a kiskorúak 23,3 százaléka élt túlzsúfolt háztartásban,  ezzel szemben Magyarországon 31,1 százalék volt az arány,

A Pénzcentrum arra is emlékeztetett a felméréssel kapcsolatban, hogy 2010 és 2021 negyedik negyedéve között Magyarországon több mint kétszeresére, 128 százalékkal drágultak az ingatlanok, ennél nagyobb drágulást csak Észtországban mértek az egész unióban, és ennek következtében nagyon sokan nem tudnak ingatlant vásárolni ahhoz, hogy enyhítsenek a túlzsúfoltságon. Arról, hogy az árak miként alakultak a közelmúltban, itt írtunk nemrég.