Huszonnyolc milliárd eurós inflációellenes segélycsomag jön Ausztriában

Az osztrák kormány 28 milliárd euró (több mint 11 ezer milliárd forint) értékű segélycsomagot harangozott be a világszerte érezhetően növekvő infláció következményeinek a semlegesítésére. „Történelmi lépésnek” nevezte az intézkedéseket Karl Nehammer kancellár, aki szerint a segítség a leghátrányosabb helyzetűek számára elengedhetetlenül fontos lesz.

Az eurózóna inflációs rátája jelenleg 8,1 százalék, és a szakértők szerint még jó ideig ilyen magas maradhat.

Az üzemanyag és a fogyasztási cikkek árának ugrásszerű növekedése által leginkább sújtottak támogatása érdekében a csomag egyszeri kifizetéseket és az adótörvény módosítását tartalmazza. Ezzel összhangban az adókifizetések az inflációhoz igazodnak.

Az egyszeri juttatás minden lakosnak jár legfeljebb 1000 euróig. A támogatási csomag idén esedékes részletei:

• Október 1-jétől minden felnőtt 500 euró (198 ezer forint), a gyermekek fejenként 250 euró (99 ezer forint) egyszeri, klímabónusznak nevezett juttatást kapnak, ami a bankszámlájukra érkezik.
• A munkanélküliek és a kisnyugdíjasok ezenkívül 300 euró (119 ezer forint) egyszeri segélyt kapnak.
• Augusztusban érkezik a 180 eurós (71 ezer forint) kiegészítő családi pótlék.

A csomag részeként a jövő évtől kezdve a szociális juttatásokat az infláció alakulásához kötik.

Magnus Brunner pénzügyminiszter szerint az új szabályozás legalább 2026-ig érvényben marad. A konzervatív Osztrák Néppárt és a zöldek koalíciójával létrejött kormány a szociális csomagot célzott bevételnövelésekből akarja finanszírozni.

A juttatások mellett adókönnyítések is lesznek

„A csomag tehermentesíti az osztrák lakosságot, és visszaadja azt a pénzügyi mozgásteret, amit az infláció vesz el tőlük” – érvelt a kancellár.

A szociális csomag nemcsak juttatásokból áll, hanem adókedvezményekből is. Az ősszel esedékes, fejenként 500 eurós úgynevezett „klímabónusz” váratlanul magas összege sokakat meglepett. Ezzel az egyszeri kifizetéssel az energiaköltségek és az üzemanyagárak emelkedését kompenzálják.

A program finanszírozásához szükséges 28 milliárd euróból 4 milliárd euró az állami költségvetésből érkezik majd, míg a fennmaradó 24 milliárd euró forrása a fogyasztás növelésével gerjesztett magasabb áfabevétel. Ennek tetemes részét a jövedelemadó úgynevezett „hideg progressziójának” a semlegesítésére fordítják, amely 2023 és 2026 között 20 milliárd euróra rúg majd.

A „hideg progresszió” az a jelenség, amikor az infláció a progresszív adórendszerekben az adófizetőket magasabb jövedelemadó-kategóriákba taszítja, mivel a bérek emelkedése lépést tart az emelkedő árakkal. Következésképpen emelkedik a jövedelemadó is. Ennek a hatását tervezi mérsékelni a kormány a beavatkozással.

A rászorulók 300 eurós megélhetési pótlékot kapnak, a családi pótlékot pedig fokozatosan emelik. A szociális juttatásokat az inflációnak megfelelően kiigazítják.

A tonnánként 30 eurós szén-dioxid-adó kivetését októberre halasztották. Az intézkedések vállalatoknak nyújtott könnyítéseket is tartalmaznak: például a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentését.

Ausztria legnagyobb szakszervezete, a GPA bírálta a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentését, mivel az nem a munkavállalók javát szolgálja. Barbara Teiber, a GPA elnöke csalódott, „hogy a csomag nem tartalmaz közvetlen árcsökkentő intézkedéseket: sem áfacsökkentést, sem energiaár-korlátozást”.

Közbelépett az Európai Bíróság 

Az Európai Bíróság egyébként a belengetett segélycsomaggal szinte egyidejűleg az uniós joggal ellentétesnek minősítette az osztrák szabályozást, amely a családi pótlék mértékét a jogosult gyermek lakhelyétől tette függővé.

Ausztria 2019 elejétől szinte megfelezte például az ott dolgozó magyarok szociális juttatását.

A differenciált számítás sok magyar munkavállalót érintett hátrányosan. Az Ausztriában dolgozó, Magyarországról ingázó munkavállalók száma meghaladja a százezret, közülük sokan nevelnek gyereket. Korábbi számítások szerint 40 ezer magyar gyerekről lehet szó.

A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az uniós jog tiltja a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló, bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén – írta a hvg.hu.

Középmezőnyben az osztrák segélycsomag

Az osztrák kormánykoalíció azt állítja, hogy egyetlen ország sem tesz annyit az infláció következményeinek semlegesítéséért, mint Ausztria. Brüsszeli elemzők szerint azonban sok uniós tagország arányosan többet költ a lakosság megsegítésére – járt utána a bécsi Standard.

Tény, hogy a kabinet a többi között 50 százalékkal növeli az ingázók támogatását, hogy segítsék az autósokat. A magas energiaköltségek miatt kivétel nélkül minden háztartás támogatásban részesül, a szociálisan hátrányos helyzetűek pedig extra összeget is kapnak.

A pénzügyminiszter szavaival szemben azonban ezek az intézkedések nem voltak elegendőek az európai rangsor első helyéhez. A Bruegel agytröszt szakértői megvizsgálták, hogy az egyes uniós országok, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság ténylegesen mennyit költött az infláció tompítására.

Gazdasági teljesítményéhez képest jelentősen többet költ szociális segélyezésre Görögország, Litvánia, Olaszország, Spanyolország, Románia, Franciaország, Lettország, Lengyelország, Németország, Luxemburg és Horvátország. Bulgáriában a szocpolkiadások aránya hasonló az osztrákhoz.

Ugyanakkor az infláció elleni magas kormányzati kiadások hátulütője, hogy a háztartások megsegítésével növelik a fogyasztást, ezáltal tovább gerjesztik az inflációt. Külön tényező a klímavédelem: Németországban például az állam nagyobb mértékben támogatja az autósokat, mint Ausztriában. Három hónapon át, júniusban, júliusban és augusztusban minden németországi autós üzemanyag-kedvezményt kap.

Ez nagyobb segítség, mint Ausztriában, ahol a benzin és a gázolaj adóját nem csökkentik állami rendelettel, hanem csak azok kapnak támogatást, akiknek a munkába járáshoz van szükségük az autóra. A környezetvédők szempontjából azonban az osztrák hozzáállás kétségtelenül észszerűbb.

(Borítókép: Ina Fassbender / AFP)