Kemény kritikát kapott a magyar vezetés az ET emberi jogi biztosától

Dunja Mijatovic Pintér Sándor belügyminiszternek címzett, kedden közzétett levelében amellett, hogy „mélységes elismerését” fejezte ki a magyar hatóságok és a magyar emberek által az Ukrajnából menekültek befogadása során tanúsított szolidaritásért és nagylelkűségért, azt írta:

ismeretei szerint az Ukrajnából menekülők túlnyomó többsége csupán átutazott Magyarországon, és június 1-ig mindössze mintegy 23 ezer ideiglenes védelem iránti kérelmet nyújtottak be az országban.

Szavai szerint ez „meglehetősen csekély” hányadát teszi ki annak a csaknem 700 ezer ukrajnainak, akik érkezését ugyanebben az időszakban a magyar hatóságok jelentették, továbbá – mint írta – aggodalomra ad okot, hogy a menekülők esetleg nem kapnak kellő tájékoztatást a számukra járó védelmi lehetőségekről.

Több panasz érkezett a romák miatt

Közölte továbbá, hogy számos panasz érkezett a roma jogvédő szervezetektől a határ menti településeken és Budapesten, az átmeneti szállásokon és a humanitárius segítségnyújtásban tapasztalt, romákat ért diszkriminatív viselkedés miatt.

Szeretném megismételni, hogy a segítségnyújtást és a jogokhoz való hatékony hozzáférést mindenki számára megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani. Ösztönözni szeretném önöket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a romák sajátos helyzetét, sebezhetőségüket és nehézségeiket megfelelően vegyék figyelembe

– fogalmazott.

Az emberi jogi biztos arra kérte a magyar hatóságokat, hogy ismerjék el, értékeljék és minden lehetséges módon támogassák a menekülteket segítő, számukra tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtó civil szervezeteket annak érdekében, hogy minden rászoruló megfelelő ellátást és segítségek megkaphasson.

Aggasztó a helyzet, nem jó a szabályozás

Mijatovic „mélységesen aggasztónak” nevezte egyes unión kívüli országok állampolgárainak és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieknek a helyzetét. Szerinte őket a magyar szabályozás kizárja az ideiglenes védelmi rendszerből, és a 2015 szeptemberében bejelentett „tömeges migrációs válsághelyzet” miatt nekik nincs lehetőségük nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani Magyarországon.

Véleménye szerint a számukra biztosított humanitárius tartózkodási engedély nem szolgál előnyökkel, és nincs jogbiztonságuk. A jelenlegi jogszabályi keretek ugyanis arra köteleznék az ilyen embereket, hogy Kijevbe utazzanak, és időpontot kérjenek az ottani magyar nagykövetségen, hogy bejelentsék magyarországi menedékkérési szándékukat, ha nem utasítják ki őket Szerbiába – írta az emberi jogi biztos.

Ez a helyzet véleményem szerint a Magyarországon jelenleg érvényben lévő menekültügyi jogszabályi keret elégtelenségét és fenntarthatatlanságát mutatja

– fogalmazott. Sajnálatosnak és problematikusnak nevezte továbbá a magyar kormánytisztviselők retorikáját is, amely „az ukránokat igazi menekültként tartja számon, amíg az atrocitások és háborúk elől máshonnan menekülőket gazdasági bevándorlóként”.

Véleménye szerint a retorika ellentmond annak az alapelvnek, hogy az emberi jogok azért léteznek, hogy mindenkit azonos módon védjenek, nemzeti vagy etnikai származástól, bőrszíntől vagy meggyőződéstől függetlenül – írta levelében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!