Még mindig nagy probléma a korrupció Ukrajnában

Három évvel ezelőtt, 2019. május 20-án Volodimir Zelenszkij egy csipetnyi iróniával beiktatási beszédében azt mondta, hogy választási győzelme bebizonyította, hogy az ukránok belefáradtak a tapasztalt politikusokba, akik az elmúlt 28 évben a lehetőségek országát hozták létre – lopási és vesztegetési lehetőségek szempontjából.

Ukrajnát régóta összefüggésbe hozták a korrupcióval és az oligarcháival, és Oroszország ezeket a beszédtémákat arra használta, hogy részben igazolja az ország ellen indított háborúját.

A Transparency International 2021-es jelentése szerint Ukrajna a 180 ország közül a 122. helyen áll, olyan államokkal egy kategóriában, mint Zambia, Gabon és Mexikó. Abban az évben Ukrajna volt a második legkorruptabb ország Európában. Őket csak a 136. helyen álló Oroszország előzte meg ebben a tekintetben.

Kétségtelen, hogy a korrupció zavarta Ukrajna társadalmát és nem tett jót politikai helyzetének, az ukránok pedig többször is jogállamiságra, demokráciára és önrendelkezésre szólítottak fel, például a 2004-es narancsos forradalom és az Európa-párti tüntetések idején, amely az Euromaidan mozgalomban testesült meg.

A narancsos forradalom sztrájkok és tiltakozások sorozata volt, amelyek a 2004-es elnökválasztáson Viktor Janukovics, az akkori elnökválasztás oroszbarát jelöltje javára történt szavazathamisítás vádjával kapcsolatosak. A 2013–2014-es Euromaidan pedig annak az eredménye volt, hogy az akkori kormány úgy döntött, nem írja alá az Európai Unióval már előkészített társulási megállapodást. A tiltakozások Janukovics lemondásával és elmenekülésével végződtek.

A kenőpénz vagy „ajándék” gyakori volt az állami rendszerben. Az ukránoknak tisztviselők megvesztegetéséhez kell folyamodniuk, hogy jobb hozzáférést kapjanak a közszolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz, vagy hogy megakadályozzák azok megtagadását.

A Szovjetunió öröksége fontos szerepet játszik, hiszen a társadalomnak meg kellett tanulnia eligazodni az informális kapcsolatok és szabályok rendszerében, ahol papíron mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, de a gyakorlatban egyesek egyenlőbbek voltak, mint mások.

Ezek természetesen nem csak Ukrajnára jellemzőek, hiszen a legtöbb posztszovjet és kommunista ország megtapasztalta ezt, így Oroszország is, Magyarországon pedig ennek az öröksége volt a hálapénzrendszer. Ugyanakkor Ukrajna még ebben a régióban is extrém eset, Moldovával karöltve.

A 2014-es Euromaidan óta azonban sok minden változott Ukrajnában. A kormány az OECD-vel együttműködve dolgozik a korrupció visszaszorításán, és számos korrupcióellenes intézkedést fogadott el, beleértve a korrupcióellenes stratégiát és a büntető törvénykönyv reformját, amelyek révén Ukrajna ma már megfelel a nemzetközi szabványoknak.

Két korrupcióellenes szerv, a Korrupciómegelőzési Ügynökség és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda is megkezdte működését, az intézkedések szigorították a politikusok és az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatának formai követelményeit.

2014 után Ukrajna közelebb került az Európai Unióhoz. Az EU-val kötött társulási megállapodás aláírásával Ukrajna reformokat hajtott végre a jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén, miközben gazdasági kapcsolatai Oroszországgal szinte teljesen megszakadtak a háború közepette, megszüntetve a magas szintű korrupció egyik újabb forrását.

A reformoknak azonban még mindig vannak hiányosságai.

A korrupció volt az egyik oka annak, hogy az ukránok elégedetlenné váltak Petro Porosenko volt elnökkel szemben. Ennek eredménye lett Volodimir Zelenszkij megválasztása.

A Porosenko elnöksége alatti korrupcióról egyébként az Al Jazeera készített oknyomozó riportot még 2018-ban.

Az egykori humorista ugyan támogatta az EU által megkövetelt reformok végrehajtását, kormánya azonban gyakran olyan törvényeket hozott, amelyek az ukrán oligarchák érdekeit védik. Elnöksége alatt a Transparency International az ukrán közvélemény által észlelt korrupció szintjének emelkedését regisztrálta.

Figyelemre méltó siker azonban a politikai mentelmi jogot megszüntető törvény elfogadása, amely sokáig védte a politikai korrupciót. A bankszektorban és más üzleti területeken végrehajtott reformok szintén. Bár még több, hasonló lépésre van szükség Ukrajnában, az elmúlt időszakban így is sokkal több pozitív előrelépés történt náluk, mint Oroszországban.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij. Fotó:  Stefanie Loos-Pool / Getty Images)