Mit nyer vagy veszít Magyarország a mostani uniós csúccsal?

Abban egyetértenek a szakértők, hogy a magyar kormány célja a mostani csúcson olyan irányba haladni, aminek eredményeként az európai uniós források minél nagyobb részét fel tudja szabadítani. Valószínűleg éppen emiatt lengetnek be vétót, hogy mutassák, nekik is vannak fegyvereik az európai uniós intézményekkel szemben, vagyis ez egy olyan tárgyalási stratégia, amelynek eredményeként, ha enged Brüsszel, a magyar kormány is simulékonyabban áll bizonyos kérdésekhez.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikai Elemzőközpont elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is tart a vita az újjáépítési források elosztásáról, ahol ugyancsak alkalmazzák – jogilag némileg vitatható módon – a minősített többségű döntéshozatalt.

Számunkra korábban azért volt könnyebb különvéleményt hangoztatni, mert akkor a lengyelekkel, illetve más államokkal együtt mondott vétót Magyarország bizonyos kérdésekben, azonban az utóbbi időben sorra magára maradt.

Így viszont nagyon nehéz képviselni, hogy olyan nemzeti érdekről van szó, amely mindenki által méltányolható lenne. Ha csak egy ország esetében áll elő ez a helyzet, akkor elég nehéz megindokolni, hogy miért kell ehhez a többi tagállamnak igazodnia. Ilyenkor szokták igénybe venni a minősített többségű döntést. Ha egy-egy esetben még 2-3 tagállam Magyarország mellé állna, akkor sokkal könnyebben lenne fenntartható a magyar zsarolási potenciál.

Kiss Rajmund, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai Műhely vezetője szerint mind a megerősített együttműködés, mint a pasarelle-klauzula alkalmazásával könnyen megrendülhet idővel a demokratikus hitbe vetett bizalom, ami pedig az Európai Unió egyik alappillére. Szerinte ez jó példa a tipikus nyugat-európai kettős mércére. Amíg együtt szavazok a többiekkel, addig demokratikus vagyok, ám abban a pillanatban, amint különvéleményem van, ez már nem tetszik a többieknek. Szerinte ez jogilag is kivitelezhetetlen, mert ahhoz, hogy ilyen döntés születhessen, minden tagállamnak egyet kell értenie.

A globális minimumadó esetében az bonyolítja a helyzetet, hogy ha az Unió egységesen kiállna mellette, az sokat lendítene az ügyön, mert ugyan 140 ország ugyan támogatja, de még így is kimaradna hatvanegynéhány állam. Valóban az Unió versenyképességét ronthatja, ha beszállunk a globális minimumadóba, más ország meg működhetne továbbra is adóparadicsomként. Nyilván azok az országok tiltakoznak az Unión belül, ahol alacsonyabb az adókulcs – és Magyarország is ezek közé tartozik –, tehát valószínű, hogy Írország, Luxembourg is megszólalna. Ahol magasabb az adókulcs, mint a németeknél és a skandinávoknál, ott egyértelműen kedvező ez a kezdeményezés. De a jelenlegi háborús helyzetben a globális minimumadó kérdésében egységes fellépést szeretne mutatni a közösség, amelyet Magyarország ellenállása megakadályoz ebben – teszi hozzá ezúttal a Méltányosság elemzője. 

Kiss Rajmund pedig azt mondja, hogy az alacsony társasági adó fenntartása hosszú távon érdeke Magyarországnak, hogy továbbra is az átlagosnál nagyobb volumenben érkezzen külföldi befektetői tőke.

A nyugat-balkáni államok tagjelöltségénél is volt vétó

Rajnai Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Ukrajna esetében megszavazták a tagjelöltséget, addig Észak-Macedónia esetében ilyet gesztust nem gyakorolt az Unió, pláne, hogy régi ellentétek miatt a bolgárok először vétóztak. Magyarország a Balkán nyugati és déli részein új szövetségeseket keres, mert a háború alaposan megváltoztatta a V4-ek szövetségi rendszerét. Ezért a magyar diplomácia célja az, hogy a hasonló irányultságú államok – például Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró – bekerülnének idővel az Unióba, mivel az erősíthetné Budapest politikai pozícióit az EU-n belül. 

Kiss Rajmund utalt arra is, hogy a Nyugat-Balkán biztonságpolitikai szempontból fontos az Unió számára. Gazdaságpolitikai, gazdasági szempontból pedig Magyarországnak is nagyon komoly tőkeexportja van ebben a régióban. A szakértő idézte a brüsszeli politikusok mondását, miszerint Nyugat-Európának nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az uniós csatlakozásra.   

Hirtelen változott a helyzet

Az interjúkat követően, kora délután érkezett a hír, hogy a bolgár parlament úgy döntött, felhatalmazza a kormányt, hogy vonja vissza Szófia vétóját, amely eddig gátat szabott az Észak-Macedónia és Albánia európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.

Bulgária és Észak-Macedónia kapcsolatát évek óta etnikai és kulturális konfliktusok nehezítik. Pénteki ülésén Bulgária parlamentje végül a vétó visszavonása mellett döntött, de feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait. A parlamenti voksoláson 170-en támogatták a javaslatot, 37-en ellene szavaztak, 21-en tartózkodtak.

(Borítókép: Ursula von der Leyen és Orbán Viktor 2022. június 24-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)