Abe Sinzó volt Japán történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke
További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
2020 augusztusában mondott le Abe Sinzó japán miniszterelnök, akivel ma egy merénylő végzett a japán Nara városában. A politikus a jobboldali Liberális Demokrata Párt elnöke és az ország kormányfője volt 2006–2007 és 2012–2020 között. 2006-ban ő lett Japán legfiatalabb, háború utáni miniszterelnöke.
Abe Sintaro volt külügyminiszter fiaként és Nobusuke Kishi volt miniszterelnök unokájaként Abe a politikai királyi családhoz tartozott. Először 1993-ban választották be a parlamentbe, és 2005-ben lett a kabinet tagja, amikor Koizumi Junicsiro akkori miniszterelnök kinevezte őt kabinetfőtitkárrá.
Az elmúlt évtizedek – nevéhez köthető reformintézkedései miatt – politikáját „abenomicsként” is emlegették.
Két évvel ezelőtti lemondását a politikus megromlott egészségi állapotával indokolta, hozzátéve: mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy állapota befolyásolja kormánya működését. Lemondása után egy évig Suga Josihide vette át helyét, majd 2021 októberében Kisida Fumio került a japán kormány élére.
Miniszterelnökségét több botrány is nehezítette, első kormányzása idején emiatt pártja súlyos vereséget szenvedett a 2007. júliusi felsőházi választásokon, és Abe Sinzó még az év szeptemberében fekélyes vastagbélgyulladás miatt lemondott.
2012-ben azonban visszatért miniszterelnökként, mondván, hogy gyógyszeres kezeléssel legyőzte a betegséget. Ezt követően 2014-ben és 2017-ben újraválasztották, így ő lett Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
Abe védelmi és külpolitikájában törekedett Japán háború utáni – pacifista – alkotmányának módosítására, mivel a konzervatívok az alaptörvényt – amelyet az Egyesült Államok dolgozott ki – a japán csapatok második világháborús megalázó vereségére emlékeztető alkotmánynak tartják.
Nacionalista nézetei gyakran feszültséget keltettek Kínával és Dél-Koreával, különösen azután, hogy 2013-ban ellátogatott a tokiói Jaszukuni-kegyhelyre, amely a második világháború előtti és alatti japán militarizmushoz kapcsolódó vitatott helyszín.
Japán recesszióban volt, amikor második ciklusát kezdte, és az ő gazdaságpolitikája, amely a monetáris lazításra, költségvetési ösztönzőkre és strukturális reformokra épült, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ismét növekedésnek induljon a japán gazdaság.
Ő felügyelte Japán helyreállítását a 2011-es földrengés és szökőár után, amely mintegy húszezer ember halálát okozta és a fukusimai atomreaktorok leolvadásához vezetett.
(Borítókép: Abe Sinzó 2019. december 15-én. Fotó: Tomohiro Ohsumi/Getty Images)