Abe Sinzó volt Japán történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke

GettyImages-1194010425
2022.07.08. 12:40
A japán gazdaságot fellendítő reformjai miatt politikáját „Abenomicsként” is emlegették.

2020 augusztusában mondott le Abe Sinzó japán miniszterelnök, akivel ma egy merénylő végzett a japán Nara városában. A politikus a jobboldali Liberális Demokrata Párt elnöke és az ország kormányfője volt 2006–2007 és 2012–2020 között. 2006-ban ő lett Japán legfiatalabb, háború utáni miniszterelnöke.

Abe Sintaro volt külügyminiszter fiaként és Nobusuke Kishi volt miniszterelnök unokájaként Abe a politikai királyi családhoz tartozott. Először 1993-ban választották be a parlamentbe, és 2005-ben lett a kabinet tagja, amikor Koizumi Junicsiro akkori miniszterelnök kinevezte őt kabinetfőtitkárrá.

 Az elmúlt évtizedek – nevéhez köthető reformintézkedései miatt – politikáját  „abenomicsként” is emlegették.

Két évvel ezelőtti lemondását a politikus megromlott egészségi állapotával indokolta, hozzátéve: mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy állapota befolyásolja kormánya működését. Lemondása után egy évig Suga Josihide vette át helyét, majd 2021 októberében Kisida Fumio került a japán kormány élére.

Miniszterelnökségét több botrány is nehezítette, első kormányzása idején emiatt pártja súlyos vereséget szenvedett a 2007. júliusi felsőházi választásokon, és Abe Sinzó még az év szeptemberében fekélyes vastagbélgyulladás miatt lemondott.

2012-ben azonban visszatért miniszterelnökként, mondván, hogy gyógyszeres kezeléssel legyőzte a betegséget. Ezt követően 2014-ben és 2017-ben újraválasztották, így ő lett Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.

Abe védelmi és külpolitikájában törekedett Japán háború utáni – pacifista – alkotmányának módosítására, mivel a konzervatívok az alaptörvényt – amelyet az Egyesült Államok dolgozott ki – a japán csapatok második világháborús megalázó vereségére emlékeztető alkotmánynak tartják.

Nacionalista nézetei gyakran feszültséget keltettek Kínával és Dél-Koreával, különösen azután, hogy 2013-ban ellátogatott a tokiói Jaszukuni-kegyhelyre, amely a második világháború előtti és alatti japán militarizmushoz kapcsolódó vitatott helyszín.

Japán recesszióban volt, amikor második ciklusát kezdte, és az ő gazdaságpolitikája, amely a monetáris lazításra, költségvetési ösztönzőkre és strukturális reformokra épült, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ismét növekedésnek induljon a japán gazdaság.

Ő felügyelte Japán helyreállítását a 2011-es földrengés és szökőár után, amely mintegy húszezer ember halálát okozta és a fukusimai atomreaktorok leolvadásához vezetett.

(Borítókép: Abe Sinzó 2019. december 15-én. Fotó: Tomohiro Ohsumi/Getty Images)