Még mindig a televíziót tartják a leghitelesebb médiumnak

A kutatás szerint az európaiak elsődleges hírforrása a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbeknél. A tévét a hírplatformok követik (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), valamint a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került, csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként.

Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy blogokon keresztül a híreket: arányuk a 15–24 év közöttiek korcsoportjában 46 százalék, míg az 55 évnél idősebbeknél 15 százalék. Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék), mint a hírportálokról (57 százalék), azonban az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

Hitelesebbnek tartják a közszolgálati csatornákat

Kitértek arra is, hogy az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban, valamint azok online változataiban, mint a hírportálokban és a közösségi médiában. A megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, amelyet 39 százalékuk választott. A válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat.

A kutatásból az is kiderül, hogy Lengyelország az egyetlen tagállam, ahol a kereskedelmi tévékben és rádiókban minden más hírforrásnál jobban bíznak az emberek. Magyarországon a válaszadók negyede a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölte meg legmegbízhatóbb hírforrásként; ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22-22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 70 százaléka kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas.

A belpolitika érdekel a legtöbbeket, de Magyarország kicsit kilóg

A kutatás alapján az európai válaszadókat a belpolitikai események érdeklik leginkább, 50 százalékuk adta meg ezt első helyen. Az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien, a válaszadók 46 százaléka tájékozódik, csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről. Magyarországon viszont a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a külpolitika (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

Az európaiak több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és Hollandiában a legalacsonyabb.

A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. Az álhírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő – derül ki az Eurobarométer felméréséből.

(MTI)