Búcsút mondhatunk az olcsó élelmiszerek korszakának?

„Tavaly Ukrajna volt az ötödik legnagyobb búzaexportőr a világpiacon. A februári invázió az őszi búza vetését követte, amely az orosz tankok betörése ellenére már készen áll a betakarításra. De ez a betakarítás jelentősen más lesz, ahogy a háború tovább dúl. Azok a gazdák, akik maradtak, óvakodnak a fel nem robbant rakétáktól és a földjükön szétszórtan heverő lövedékektől” – kezdi okfejtését a CNN portálján közölt cikkben Tim Benton.

A Chatham House környezetvédelmi programjának igazgatója hozzáteszi, hogyha a gazdáknak sikerül is betakarítani a gabonát, az export lehetetlenné vált azzal, hogy Oroszország blokád alá vette az odesszai kikötőket. Az ukrán kormány szerint ami ebből valóban külföldre is jutott, arra az oroszok „rátették a kezüket”, vagy saját országukba szállították, vagy saját termékként került a piacra, becsléseik alapján 100 millió dollár (mintegy 500 ezer tonna) értékű gabonát lophattak így el az agresszorok. A Kreml ugyanakkor tagadja ezeket a vádakat. A konfliktus rávilágított a nemzetközi élelmiszer-ellátási rendszerek sérülékenységére.

A háború előtt Ukrajna és Oroszország együtt szállította Szomália búzaimportjának 100 százalékát, Egyiptom 80 százalékát és Szudán 75 százalékát. Ha az ukrán kikötők zárva maradnak, a gabonasilók nem ürülnek ki, és az új termés egyszerűen elrohad a földeken, miközben milliók éheznek

– írja a szakértő.

Műtrágyaellátási nehézségek

Az élelmiszerválság gyújtópontja még a háború előtt kezdődő műtrágyaellátási nehézségek voltak. Oroszország ugyanis a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, aminek az árai az egekbe szöktek, így sok helyen hiány lépett fel.  Benton szerint a rossz hír, hogy a termék legnagyobb világexportőrei, mint például Fehéroroszország vagy Kína, az offenzívát indító ország partnerei. 

A búza mellett Ukrajna a napraforgóolaj legnagyobb exportőre és a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr. Az élelmiszer kiáramlásának akadályozása erős fegyverré vált Putyin kezében

– emeli ki a szerző, aki hozzáfűzi, hogy ez egy bevett módszer, a lakosság kiéheztetése egy évszázados ostromtaktika. Ami újdonságnak tekinthető, hogy nem csak a megtámadott ország leigázását sújtja, hanem az egész világra kiterjed a globális függőségek miatt, ezért ezzel Putyin komoly geopolitikai nyomást fejt ki.

Az ENSZ korábban felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a szállítmányozási blokáddal, akik cserébe az ellenük irányuló szankciók beszüntetését kérték. Most Törökországban tárgyalnak az Ukrajnából irányuló élelmiszerexport ügyében. Ugyanis már a világ 45 országa került az éhezés határára, a többi államban pedig sosem tapasztalt árrobbanást váltott ki – figyelmeztetett a közelmúltban a Világélelmezési Program igazgatója. Törökország mellett a messzi Peru, Srí Lanka is sebezhető ebből a szempontból. Összesen 23 állam tiltotta be bizonyos élelmiszerek exportját, hogy megőrizzék a saját ellátásuk stabilitását, mindez tovább emelte a piaci árakat. 

Tim Benton szerint bár a konfliktus hatása már a világ minden országát jelentősen érinti, mégsem várható, hogy a háború hamar befejeződik, ami során Ukrajna búza és napraforgóolaj világpiaci exportpozícióját el fogja veszíteni. 

A szélsőséges időjárás is áremelkedést vonz maga után

„Ha nem állna a háttérben a szélsőséges időjárás, a spirális olaj- és gázárak, valamint az ellátási lánc problémái, a mai élelmiszerválság kezelhető lenne” – folytatja elemzését a szakértő, aki hozzáfűzte, hogy az elmúlt 18 hónapban a szélsőséges időjárás az egész világ mezőgazdaságára kihatott. Brazíliában a fagy, Észak-Amerikában a szárazság, a rendkívüli hőség Indiában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, a heves esőzés Kínában és az áradások Dél-Afrikában megsemmisítették vagy jelentős károkat okoztak a termésben. Az éghajlati hatások egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ami még instabilabbá teszi a rendszert.

Tim Benton úgy gondolja, hogy az elmúlt 70 évben egy olyan globális élelmiszer-ellátást alakítottunk ki, amellyel olcsón, sok kalóriához könnyen jutottunk. A feldolgozott élelmiszerek tömege összetett ellátási rendszereken keresztül jutottak a jóléti államokhoz, amik számos környezeti és egészségügyi következményeket vontak maguk után.

Mindaz, ami most történik, azt jelenti, hogy az olcsó élelmiszerek korszaka véget érhet, ami különböző megoldásokra fogja késztetni a világot 

– zárta elemzését a brit élelmezési szakértő.