Szijjártó Péter: Az amerikai külügyminiszter előre figyelmeztetett

A beszélgetést a hazai gázkészletek nagyságával és a téli időszakra tervezett gázvásárlásokkal kezdtük. A miniszter elmondta, hogy jelenleg a hazai gáztárolók töltöttsége 44,1 százalék. De a lényeg inkább az, hogy a tároló feltöltöttsége miként aránylik az éves fogyasztáshoz. Ma nálunk a betárolt mennyiség az éves fogyasztás 25,5 százaléka, szemben a 16,7 százalékos európai átlaggal. Az unió október elsejéig elvárja, hogy a tagállamok a gáztárolók töltöttségét vigyék fel 35 százalékra. A tárcavezető szerint Magyarország esetében biztosítékot jelent, hogy az elmúlt években kiépítettük a déli szállítási vonalat, vagyis a Török Áramlatot.

Jelenleg naponta 30 millió köbméter földgáz érkezik be hozzánk, ebből 16 és fél millió a déli útvonalon. A hazai kitermelés másfél milliárd köbméter körül van, és a jelenlegi helyzet arra kényszerít bennünket, hogy fokozzuk az erőfeszítéseket a hazai készletek nagyobb mértékű kitermelésére. Eddig azért nem volt ezen nagy hangsúly, mert ezek kitermelése többe került, mint külföldről vásárolni.

A kormányfő megbízta a minisztert az eddigiek mellett még 732 millió köbméter földgáz beszerzésével a piacról, ehhez a kormányzat előteremtette a szükséges forrásokat.

Mi történik, ha a háború eléri Kárpátalját?

Szijjártó Péter szerint pontosan ezért érdekünk, hogy mielőbb béke legyen tőlünk keletre, mert akkor el lehet kerülni azokat a veszélyes forgatókönyveket, amelyek ahhoz készültek, hogy mit tehetünk a Kárpátalján élő 150 ezres magyarság kimentésére, megvédésére. Ha a front esetleg közeledik Ukrajna nyugati feléhez, az az eddigieknél jóval nagyobb biztonsági kockázatot jelent esetünkben.

A külügyminiszter úgy látja, továbbra is olyan politikát folytatunk, hogy minimális esélye legyen annak, hogy belesodródjunk a háborúba. Elmondta, hoztunk már elég szankciós döntést, de most már inkább arra kellene fókuszálni a Nyugatnak, hogy miként lehetne mielőbb tűzszünetet elérni, idővel pedig békét kötni.

Mint minden olyan országnak, amelynek szomszédságában háború folyik, fel kell készülnie arra, hogy szükség esetén megvédje magát.

Nálunk is készültek háborús vészhelyzeti forgatókönyvek, a magyar katonaság kivonása a határvédelemből is részben erről szól.

Azonban a külügyminiszter is elismerte, nem valószínű, hogy az ukrajnai háború rövid időn belül véget érne.

Szijjártó Péter ismét megerősítette, hogy tartjuk, amit korábban mondtunk, és ha helyszín kell a béketárgyalásokhoz, akkor ebben nyitottak vagyunk, úgy ahogyan azt rögtön a háború kitörése után már egyszer felajánlottuk. Ugyanakkor továbbra is befogadjuk a kelet felől érkező menekülteket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel nincs vitánk – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, egyszerűen azért, mert eltérőek az érdekeink.

„Ő az ukrán, mi pedig a magyar érdekeket képviseljük. És mi az ukrán érdek? Minél több országot bevonni ebbe a konfliktusba, legalábbis a fegyverszállítások útján. Ezzel szemben a mi érdekünk az, hogy mindenképpen maradjunk ki ebből a konfliktusból és minimális legyen az esélye annak, hogy belesodródjunk egy háborús szituációba.  Kétségtelen az is, hogy már a háború kitörése előtt is feszült viszony jellemezte a magyar–ukrán kapcsolatokat. Viszont mióta kitört a háború, azóta zárójelbe tettük a feszültségeket keltő ügyeket.”

Magyar–amerikai kapcsolatok

Szijjártó Péter nem tartotta váratlan lépésnek, hogy az amerikaiak felmondták a kettős adóztatásról szóló megállapodást.

A magyar külügyminiszter azzal érvelt amerikai kollégájának, hogy Magyarországon 9 százalékos a társasági adó. Ennek eredménye, hogy az utóbbi nyolc évben mindig beruházási rekordot döntöttünk, mert hozzánk éppen a kedvező adózás miatt szívesen jön a külföldi tőke.

Ha 6 százalékkal megemeljük a társasági adót, az nagymértékben sértené a versenyképességünket, és rengeteg munkahely megszűnéséhez vezetne.

Az amerikai külügyminiszter ugyan értette az érvelést, de hozzátette, hogy a globális minimumadó bevezetése Joe Biden elnök szívügye, és ha mi nem csatlakozunk, akkor ők felmondják az 1979-ben kötött megállapodást. A lépéssel egyébként egy komoly amerikai belpolitikai vita középpontjába kerültünk. Ugyanis a republikánusok ellenzik a bevezetését, hasonlóan a magyar kormányhoz, mert szerintük is a gazdasági versenyképesség ellen hat. Egyébként ebben a kérdésben van szakmai konzultáció a magyar vezetés és a republikánusok között.

Az amerikai döntésnek egyébként komolyabb hatása nincs a mindennapokra, valószínű, hogy bizonyos adózási elszámolások válnak némileg komplikáltabbá azon cégek számára, amelyek mindkét ország területén működnek és van bevételük.

Arra a kérdésre, hogy a V4-en belül kissé lazultak a kapcsolatok a háború kitörése óta, és hogy emiatt előtérbe kerülhet a szorosabb együttműködés a C5 formációval, a külügyminiszter azt mondta:

A magyar külpolitika szíve csücske ez az együttműködés, amely nézetem szerint az Európai Unión belül az egyik leghatékonyabb együttműködési forma és a legszorosabb szövetség.

Ugyanakkor természetes dolog, hogy mivel négy országról beszélünk, ezért különböző kérdéseket eltérő módon közelítünk meg – hangsúlyozta Szijjártó. „ Amiben nem értenek egyet a V4-tagok, azokról a témákról megállapítjuk a nézetkülönbségeket és megyünk tovább, nem próbáljuk erőszakkal meggyőzni egymást a magunk igazáról.”

Mikor jöhetnek az uniós pénzek?

A kérdésre, hogy milyen feltételek mentén juthatnánk hozzá az uniós forrásokhoz, a tárcavezető azt mondta, most ki fog derülni, hogy tényleg van-e érdemi, tárgyilagos alapja a velünk szemben megfogalmazott kritikáknak, vagy teljesen mindegy, mi a valóság, ez nem más, mint politikai zsarolás velünk szemben.

„Válaszoltunk az uniós felvetésekre, méghozzá olyan válaszokat küldtünk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy kielégítik azokat a kívánalmakat, amelyeket velünk szemben megfogalmaztak. Az aggodalmaikra adott válaszaink náluk vannak, és ha ezek után sem mennek bele, hogy hozzájussunk a forrásokhoz, akkor egyértelműen leleplezik magukat és kiderül a politikai zsarolás velünk szemben. Szóval most Brüsszel térfelén pattog a labda.”

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)