További Külföld cikkek
- Versenybe szállhat Crin Antonescu a román elnöki posztért
- Vlagyimir Putyin az európai politikai elitről: Mindannyian a gazda lábánál csóválják majd a farkincájukat
- Elődeihez képest szokatlan helyre utazott az új amerikai külügyminiszter
- Két hónap alatt megbukhat a francia miniszterelnök, bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be ellene
- Büntetőeljárást indult Szlovákiában az állítólagos puccs miatt, amivel eltávolítanák Robert Ficót a hatalomból
Kína a világon az egyetlen nagy ország, amely az úgynevezett zéró-Covid-politikát követi: ez szigorú karanténnal, városok és térségek lezárásával, illetve tömeges teszteléssel jár, így igyekszik megfékezni a járvány terjedését, még akkor is, ha ennek hatalmas gazdasági költségei vannak.
Szombaton országszerte 450 új fertőzöttet regisztráltak, míg egy nappal korábban ez a szám még 432 volt. Az esetek többsége tünetmentes.
A karantén sújtotta területek
A vírus terjedése miatt a hatóságok úgy döntöttek, hogy az ország számos régiójában további korlátozásokat léptetnek életbe.
A Kuanghszi tartománybeli Pejhaj hatóságai szombaton részleges vesztegzárat hirdettek két körzetben. A döntés több mint 800 ezer embert érint.
Anhuj tartomány egyik megyéjének lakosságát pénteken helyezték vesztegzár alá. Kanszu tartomány székhelyét, Lancsout szerdán zárták le. A karantén 4,4 millió embert érint. A hét elején pedig általános karantént rendeltek el a Honan tartománybeli Vukangban, miután találtak egy koronavírus-fertőzöttet. A város acélipari központ.
Veszélybe került a kínai gazdaság
Az ország zéró-Covid járványügyi stratégiája nagy kihívás elé állítja a kínai gazdaságpolitikát is. Legutóbb 2020-ban volt olyan alacsony a kínai gazdasági növekedés, mint az idei év második harmadában. Szakértők szerint a teljesítményromlás elsődleges okai a járvány miatti korlátozások.
Az MTI szerint a sanghaji Fudan Egyetem kutatói még májusban publikáltak a Nature Medicine című, nemzetközi orvostani szaklapban egy tanulmányt, amely szerint Kínának a jelenlegi szigorú járványügyi stratégia elhagyása esetén mintegy 1,55 millió halálesettel kellene számolnia a május és július közötti időszakban. A szakértők által létrehozott modell az intézkedések hiányában 112 millió Covid–19-es megbetegedést, köztük 2,7 millió, intenzív ellátásra szoruló beteget jelzett előre ugyanerre az időszakra.
Hszi Csin-ping kínai elnök szintén májusban, az ország legfelső döntéshozó testületének ülésén ismételten letette voksát a zéró-Covid-stratégia mellett. Hszi úgy fogalmazott: Kínának nagy lélekszámú a lakossága, sok az idős ember, miközben az ország különböző régióinak fejlettségi szintje egyenetlen, az egészségügyi források pedig nem elegendőek.