Újra kitört a diplomáciai botrány Szerbia és Horvátország között
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
A horvát köztévében Ante Letica, a horvát hírszerzés korábbi feje beszélt az eset hátteréről. Azt mondta: a szerb államfőnek be kellett volna jelentenie a látogatást a horvát külügyminisztériumnál, de ezt nem tette meg, és „arrogáns, kulturálatlan” módon, a diplomáciai protokollt megszegve próbált meg belépni az országba.
Hangsúlyozta, hogy ha a szerb elnök belép az országba, akkor onnantól kezdve a biztonságáért már a horvát hatóságok lennének a felelősök. Ehhez képest Alekszandar Vucsics szerb elnök nem szólt a látogatásról, hanem a saját testőreivel és újságírókkal, mindenféle értesítés nélkül akart Jasenovacba utazni.
Ebben az esetben pedig az egyetlen lehetséges reakció az volt, hogy nem engedik be az országba
– mondta a volt titkosszolgálati vezető.
Ante Letica azt is hozzátette, hogy a szerb elnök ugyan egy horvát politikusnak, a kormánykoalícióban is részt vevő Független Demokratikus Szerb Párt vezetőjének szólt a látogatásról, de ez nem tekinthető hivatalos, a diplomáciai protokollnak megfelelő értesítésnek.
Elharapóztak az indulatok, a szerbek már fasisztázzák a horvátokat
A nagyobb szerb hírportálokon az esettel összefüggésben már egyenesen „usztasa” kormányként emlegetik a horvát kormányt, utalva arra a szélsőjobboldali mozgalomra, amelynek a tagjai több százezres nagyságrendben mészároltak le szerbeket a második világháború idején (többek közt Jasenovacban is).
Alekszandar Vucsics hétfő délután 6 órára ígért egy sajtónyilatkozatot az esetről és annak hátteréről.
Megszólalt a horvát külügyminiszter, válaszlépést tettek a szerbek
Az MTI tudósítása szerint Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter azt mondta: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz. Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú állami vezető a megszokott diplomáciai kommunikációt kikerülve látogasson el egy másik országba.
Ez nem egy tengerparti nyaralás, az ilyen látogatásokról értesíteni kell a másik felet, egy elnök védett személynek számít
– közölte a külügyminiszter, miközben azt is hozzátette: hiába mondják a szerbek azt, hogy Vucsics „magánemberként” rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt, mert egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű semmilyen esetben.
Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek, és minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök hétfő reggel egy televíziócsatornának nyilatkozva azt mondta: nem érti, hogy Aleksandar Vucsicsot miért nem engedték be Jasenovacba.
Hozzátette, hogy szerinte ez az utóbbi idők legnagyobb botránya a szerb–horvát kapcsolatokban,
ugyanis – véleménye szerint – a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.
„Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink” – tette hozzá Ana Brnabic, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb „félelmetes üzenetet” közvetít.
A jasenovaci koncentrációs táborban – amelyet „horvát Auschwitzként” is emlegetnek – becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel.
(Borítókép: Aleksandar Vucic. Fotó: Kenzo Tribouillard / Afp)