Albánia és Észak-Macedónia az EU-csatlakozás küszöbén áll

Mint korábban megírtuk, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetői június 23–24-én tartott csúcstalálkozójának eredményeit összegezve elmondta: a nyugat-balkáni országok közötti kétoldalú és regionális viták megoldásában is sürgős előrelépésre van szükség. Azt is hozzátette, hogy prioritás számukra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával, a Nyugat-Balkánnak és az Európai Uniónak (EU) kölcsönösen szüksége van egymásra.

Most az Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök részvételével tartott sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen elmondta:

a bizottság azonnal megkezdi a munkát az Albániából és Észak-Macedóniából delegált tárgyalócsoportokkal. A folyamat első lépéseként megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék az uniós jogokat és kötelezettségeket.

Von der Leyen szerint a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával lendületet kapnak majd a beruházások, javulni fognak a kereskedelmi kapcsolatok az EU és a két tagjelölt ország között.

Szorosabb lesz az együttműködés a kulcsfontosságú területeken, mint például az energia vagy a közlekedés, maximalizálni fogják az uniós finanszírozás felhasználását és hatását. Ez új munkahelyeket, új üzleti lehetőségeket jelent

– taglalta az Európai Bizottság elnöke.

Albánia és Észak-Macedónia újabb lépést tett előre az uniós tagság felé, miután a bolgár parlament június végén úgy döntött, visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót.

Albánia 2014-ben, Észak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások azonban még évekig tarthatnak, és egyes EU-tagállamok blokkolhatják az előrehaladást. Montenegró és Szerbia például 2012-ben, illetve 2014-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, míg Törökország már 1999-ben tagjelölti státuszt kapott, de a tárgyalásokat gyakorlatilag befagyasztották.