De mi a csudát keres Putyin éppen most Iránban?

A két ország – Irán és Oroszország – manapság sok mindenben hasonlít. Például mindkettő ellen nyugati gazdasági szankciók vannak érvényben, igaz, eltérő okok miatt. Éppen ezért a két hatalomnak elemi érdeke a Nyugat pénzügyi, kereskedelmi rendszerét kicselezve erősíteni a kétoldalú gazdasági szálakat. Valószínűleg Putyin tippeket vár az iráni vezetéstől, hiszen az országnak több évtizedes tapasztalata van a nemzetközi szankciók kijátszásában.

Az egymásra találás azonban nem most kezdődött, viszont 2018 után gyorsult fel igazán a barátkozás, amikor Trump amerikai elnök felmondta a kínkeservesen tető alá hozott 2015-ös iráni atomalkut. Trump szerint további szankciókra és nem lazításra van szükség Iránnal szemben.

A mostani egyébként Putyin második útja külföldre az ukrajnai háború kezdete óta. Júniusban járt Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban, ez utóbbi adott otthont a Kaszpi-tenger menti államok csúcstalálkozójának, ahol ott volt Irán is. A mostani teheráni találkozó hivatalosan az „asztanai békefolyamat” egy újabb állomása. Ez a szíriai béketárgyalások érdekében a kazah fővárosban indult évekkel korábbi kezdeményezés, amelynek garantőr államai Irán, Törökország és Oroszország. Valószínűleg ezért is utazott Teheránba Putyin mellett a török elnök is.  

Rácz András Oroszország-szakértő úgy véli, hogy itt két találkozóról van szó igazából. Egyfelől az asztanai folyamat részeként egy háromoldalú és vélhetően Putyin és Erdogan elnök részvételével külön egy négyszemközti orosz–török csúcsról szó van.

Vlagyimir Putyin orosz elnök végül a tárgyalások végén este Teheránban közölte, hogy előrehaladás történt a fekete-tengeri gabonaexportról folytatott tárgyalásokon, és megbeszélésükön köszönetet mondott a kérdésben közvetítő török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak.

Putyin és Erdogan azért utazott Teheránba, hogy iráni kollégájukkal, Ebrahim Raíszi elnökkel más témák mellett megvitassák az ukrajnai gabona exportjához felhasználható biztonságos tengeri folyosók kérdését a világméretű élelmiszerválság elkerülése érdekében. A találkozó fő témái az ukrajnai háború és a szíriai konfliktus voltak.

Az orosz elnök találkozott Ali Hameneivel, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjével, aki hangsúlyozta: Teheránnak és Moszkvának ébernek kell maradnia „a nyugati megtévesztéssel” szemben.

Katonailag is kiegészítik egymást

Az iráni elnök januárban járt Moszkvában, és akkor előkészítettek egy 20 évre szóló együttműködési megállapodást, amelynek a részleteiről egyeztettek. Valószínűleg Putyin elnök ezen a tervezeten is finomhangol Teheránban. A két állam között viszonylag kicsi a kétoldalú kereskedelem, ez 2021-ben alig 3,5 milliárd dollárt tett ki.

Ugyanakkor Washington már a múlt héten megszellőztette, hogy Irán több száz támadó harci drónt fog Oroszországnak szállítani. Erre pedig azért lenne szükségük az oroszoknak, mert valószínűleg még nem fogytak el a drónjaik, de azokba korábban nyugati alkatrészeket szereltek, amelyekhez most nem jutnak hozzá, így máshonnan kell pótolni a veszteséget. Meglepő módon Iránnak nagyon fejlett a dróntechnikája, ezeket már sikerrel használták például a jemeni háborúban és Irakban is.

Ugyanakkor Irán is akar vásárolni orosz fegyvereket, úgy, ahogyan tette azt az elmúlt évtizedekben. A kétezres években, amikor szintén embargó volt érvényben a közép-keleti állammal szemben, például Belaruszon keresztül vásárolták az orosz fegyvereket, mert Moszkva akkor még betartotta a nemzetközi embargót. Elsősorban az iráni atomlétesítmények rakétavédelmét szeretnék megerősíteni Sz-400-as rendszerrel, egy esetleges amerikai vagy izraeli légicsapással szemben – hívta fel a figyelmet Rácz András.

Törökország, a régiós megoldóember

Vélhetően annyi megbeszélendő téma jött össze, hogy valóban szükség volt a három államfő hatszemközti egyeztetésére. Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint Ankara korábban jelezte: újabb offenzívába kezdene, hogy harminc kilométerre kiterjessze a biztonsági zónát a török határ mentén. A törökök célpontja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, amelyet a Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) csatlósának tekint.

Ezt támasztja egyébként alá az, amit a Teheránban tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török elnöknek mondott Irán legfőbb vezetője. Ali Hamenei szerint Szíria, Törökország és az egész térség megszenvedné, ha Ankara újabb katonai offenzívát indítana Észak-Szíriában. A Törökország-szakértő szerint ezt Ankara mindenképpen át akarja beszélni az orosz és az iráni vezetővel.

Nem maradt ki a témák közül az ukrán gabonaszállítás a Fekete-tengeren, amelynek kapcsán a török védelmi miniszter már erre a hétre vár megoldást. Ez azért is lenne fontos Törökország számára, mert például tavalyi gabonaszükségletének 65 százalékát Oroszországból vásárolta, 13 százalékát pedig Ukrajnából. Itt a problémát az jelenti, hogy az ukránok aknazárat telepítettek a tengerbe, hogy az orosz fekete-tengeri flotta ne tudja megközelíteni Odesszát. Megoldás ebben pedig azért nem született még, mert mindkét fél a másikat vádolja rugalmatlansággal.

A Gazprom lehet a nyertese a csúcstalálkozónak

Az orosz Gazprom gázipari konszern és a NIOC iráni állami olajvállalat stratégiai együttműködésről állapodott meg, melynek keretében a Gazprom 40 milliárd dolláros beruházást hajt végre az iráni olaj- és gáziparban. Az aláírt dokumentumban foglaltak szerint a két vállalat fel kívánja tárni a kooperáció lehetőségeit, például az iráni olaj- és gázmezők fejlesztése, a földgáz cseppfolyósítása, csővezetékek építése, valamint a tudományos és műszaki együttműködés terén.  

A megállapodást online ceremónia keretében a NIOC (National Iranian Oil Company) iráni nemzeti olajtársaság vezérigazgatója és az orosz Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese látta el kézjegyével Putyin látogatásának idejére időzítve. Az iráni Kish és North Pars gázmezők, valamint hat olajmező fejlesztését, a South Pars gázmező nyomásfokozását, számos LNG-projekt befejezését, valamint gáz- és kőolajtermékek kereskedelmét, illetve gázszállító csővezetékek építését sorolja fel a memorandum a legfontosabb pontjai között.

A NIOC vezérigazgatója hangsúlyozta: a jelentős orosz befektetés az iráni olajiparba a két ország elkötelezettségét bizonyítja a fenntartható energiaellátás biztosítása iránt.

(Borítókép: A legfőbb iráni vezető hivatala által közzétett képen Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója Teheránban 2022. július 19-én. Fotó: MTI / EPA / Szputnyik / Orosz elnöki sajtószolgálat / Szergej Szavosztjanov)