Döntött az Országgyűlés, szerintük át kell alakítani az Európai Parlamentet
További Külföld cikkek
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- Vlagyimir Putyin ismét beintett a Nyugatnak, nem kíván boldog karácsonyt és újévet
Az erről is szóló, „az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” című határozati javaslatot egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az Országgyűlésben Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Kocsis Máté (Fidesz).
A dokumentum szövegében írtak az ukrajnai háborúról, az „Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntésekről”, továbbá arról is, hogy szerintük az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy „a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon”.
Így alakítanák át az Európai Parlamentet
A határozatban több módosítást is javasoltak, amelyet a magyar kormánynak kell képviselnie a jövőben. E javaslatok között szerepel az is, hogy
az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást.
Mindez szinte szóról szóra tükrözi annak a beszédnek a tartalmát, amelyet Orbán Viktor mondott tavaly júniusban az Európai Unió átalakításáról.
Az Európai Parlamentet érintő elképzelés lényege, hogy a mostani rendszerrel ellentétben nem az emberek választanák meg az EP-képviselőket, hanem a tagállami parlamentek döntenének arról, hogy kik kerüljenek be a testületbe. Ezenkívül egy másik, az Európai Parlamentet érintő változtatást is kezdeményeztek a mostani határozatban, amely szintén jelen volt a már említett Orbán-beszédben:
Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást.
Hadsereg, demográfia, migráció, határon túliak
A dokumentumban többek között szó esik még a közös európai hadsereg felállításának szükségességéről, a demográfiai kérdésekről, valamint a migrációra gondolva azt is beleírták, hogy
szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában.
Mindeközben – a határon túli magyar kisebbségre gondolva – azt is előirányozták, hogy „szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és támogatást kell biztosítani számukra”.
Kedden megszavazták
A határozatot kedden 130 igen és 50 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés, így – a dokumentumban írtak szerint – a magyar kormánynak „az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökéhez, valamint az Európai Unió Tanácsa soros elnökéhez” el kell juttatnia ezt az álláspontot, továbbá ezt kell képviselnie az Európa jövőjéről szóló, a közeljövőben megrendezett uniós konferencián is.
(Borítókép: Az Európai Parlament székhelye Franciaországban, Strasbourgban 2016. május 12-én. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)