Szakértő az Indexnek: Feszült a helyzet, Koreában bármi megtörténhet

„Észak-Korea teljes mértékben felkészült az Egyesült Államokkal való bármilyen katonai összecsapásra” – mondta Kim Dzsongun a koreai háború befejezésének évfordulója alkalmából tartott beszédében.

Az Egyesült Államok minden akciónkat hamisan provokációnak és fenyegetésnek nevezi, miközben nagyszabású közös gyakorlatokat tart, amelyek komolyan veszélyeztetik nemzetbiztonságunkat

– jelentette ki a koreai vezető, aki szerint „ez szó szerint gengszter viselkedés”, amely Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat a konfliktus felé tereli, méghozzá „visszafordíthatatlanul”.

„Észak-Korea hadserege ezért teljes mértékben felkészült arra, hogy bármilyen válsághelyzetre reagáljon, és nukleáris elrettentő ereje is pontosan és gyorsan demonstrálja erejét a küldetésének megfelelően” – jelentette ki Kim Dzsongun, aki azt is kiemelte, hogy Dél-Korea hadserege „megsemmisül”, ha megpróbálják megtámadni országát. „Ha a dél-koreai rezsim és a katonai banditák azt gondolják, hogy megtámadnak minket, és azt hiszik, hogy bizonyos katonai eszközök vagy módszerek alapján megelőző jelleggel semlegesíthetik vagy megsemmisíthetik katonai erőnk egy részét, akkor tévednek” – mondta a észak-koreai vezető.

Orosz fenyegetéstől tart a világ

Számos magas rangú amerikai politikus adott korábban hangot aggodalmának, azzal kapcsolatban, hogy ha Putyin esetleg el akarná kerülni a megsemmisítő szégyent a háború elvesztése miatt, akkor nem habozna atomfegyverhez nyúlni.

Ezzel szemben azonban Moszkva a mai napig tagadja, hogy azt tervezné, beveti pusztító fegyverét. Az Amerikai Tudósok Szövetségének szakértői 1987 óta rendszeresen elemzik és gyűjtik össze az adatokat az atomhatalmak birtokában lévő robbanófejekről. Az orosz atomfegyverzetről a frissítést nemrégiben tették közzé. E szerint mintegy 4477 azonnal bevethető robbanófejről tudnak, amelyből 1588 stratégiai.

Az orosz vezetés emellett Iszkander–M típusú rakétarendszereket szállít a szövetséges Belarusznak, ezt személyesen Vlagyimir Putyin jelentette be egy hónapja az Alekszandr Lukasenka belorusz elnökkel folytatott beszélgetése után. A szállítás néhány hónapon belül megtörténik – tette hozzá akkor az orosz államfő. Az ilyen típusú rakétarendszerek nukleáris robbanófejek hordozására is képesek.

Irán építene

Észak-Korea és Oroszország mellett Irán is képes műszaki értelemben atombombát építeni. Ezt Kamal Harrazi, Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetőjének egyik magas rangú tanácsadója nyilatkozta nemrég, azonban elmondása szerint eddig még nem született meg a döntés, hogy megteszi-e.

Harrazi elmondta, hogy „néhány napon belül képesek voltunk 60 százalékosra dúsítani az uránt, és könnyedén képesek leszünk 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására”. Harrazi egyben kijelentette, hogy az iszlám köztársaság sosem fog alkudozásba kezdeni sem a rakétaprogramjáról, sem pedig a regionális politikájáról.

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződés segítségével állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Tajvan miatt küszöbön egy újabb fegyveres konfliktus

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrég jóváhagyta, hogy Washington 108 millió dollár (mintegy 43 milliárd forint) értékben adjon el katonai felszerelést és technikai-logisztikai szolgáltatásokat Tajvannak.

Az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó DSCA elmondta, hogy az egyezség tankok és harci járművek alkatrészeire, valamint technikai-logisztikai támogatásra terjed ki. Az ügynökség pénteken értesítette a kongresszust a tervezett megállapodásról, amelynek az a célja, hogy „hozzájáruljon a sziget katonai képességeinek fenntartásához”. A felszerelést Tajvan kérte amerikai képviseletén keresztül. Az Egyesült Államoknak csak nem hivatalos kapcsolatai vannak a szigettel.

Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy 1949 óta független kormánya van. Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről. Kína kijelentette azt is, hogy nem vonakodna háborút indítani Tajvanért, ha a sziget kikiáltaná függetlenségét.

Nyugat kockáztat

Az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Nyugat nagyot kockáztat azzal, hogy nem tárgyal eleget Oroszországgal és Kínával.

Sir Stephen Lovegrove a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartott beszédében az ukrajnai orosz invázió következményeire összpontosított, és arra, amit „a hidegháború utáni nemzetközi rend utódjáról folyó, sokkal szélesebb körű küzdelemnek” nevezett.

Elmondta, hogy a hidegháború évtizedei alatt a nyugati hatalmaknak előnyükre váltak azok a tárgyalások, amelyek „javították a szovjet doktrína és képességek megértését − és fordítva”.

Ez mindkettőnknek nagyobb bizalmat adott abban, hogy nem fogunk elszámolni magunkat egy nukleáris háborúban. Ma már nem rendelkezünk ugyanilyen alapokkal másokkal szemben, akik a jövőben fenyegethetnek minket − különösen Kínával.

− mondta. 

A politikus úgy folytatta, hogy az „ellenőrizetlen konfliktus” kockázatát növeli, hogy Oroszország ismételten megsérti szerződéses kötelezettségeit, valamint Kína nukleáris arzenáljának bővítése és az, hogy nyilvánvalóan félvállról veszik a fegyverzetellenőrzési megállapodásokat.

Mi az esélye annak, hogy nem vetik be?

„Egy tanulsága van az utóbbi fél évnek, mégpedig az, hogy egyetlen dolog nem létezik, az, hogy »nem létezik«” – mondta az Index megkeresésére Israel Democracy Institute vezető elemzője, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

A szakértő emlékeztetett, hogy nem ez az első alkalom, hogy atomfegyverekkel fenyegetőzik Észak-Korea. Ezelőtt kilenc évvel volt egy észak-koreai tábornok, aki azt mondta, hogy az első támadás, amelyet atomfegyverrel hajtanak majd végre, Washingtont fogja érni.

Korea most készül a hetedik nukleáris tesztjére, és ugyanakkor van egy újfajta ballisztikus rakétájuk, a legnagyobb ballisztikus rakéta a világon, amit szintén részletében már teszteltek. Az amerikaiak pedig felszólították őket, hogy ne növeljék az amúgy is fesztült helyzetet a Koreai-félszigeten

– mondta Robert C. Castel a fenyegetés katonai oldalát elemezve. Hozzátette azonban, hogy a jelenleg regnáló dél-koreai konzervatív kormány korábban kijelentette, hogy ha bármilyen fenyegetést is tapasztalnak, ami Dél-Korea ellen irányul, akkor megelőzp csapást fognak mérni.

Májusban az Egyesült Államok bejelentette, hogy közös hadgyakorlatba kezd Dél-Koreával, amelyre 2018 óta nem volt példa.

Azt mondják, amelyik kutya ugat, az nem harap. Ez a kutya már ugatott egy párszor, de van egy nagyon feszült nemzetközi helyzet, tényleg minden megtörténhet

– mondta az elemző, aki szerint az is lehetséges, hogy ezzel az a cél, hogy megosszák a nyugati vezetők figyelmét, akik jelenleg az orosz–ukrán konfliktusra összpontosítanak.

Ha egy fegyver megjelenik az első felvonásban, annak a harmadik felvonásban lőnie kell. Mi az esélye annak, hogy 70 éve nem használtuk azt a majdnem 20 ezer nukleáris fegyvert, ami a világban szét van szórva, és további évtizedek fognak eltelni anélkül, hogy senki ne használja őket? Nem túl nagy a valószínűsége

– vélekedett a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: minél több állam kezébe kerülnek ilyen fegyverek, és minél instabilabbak azok az államok, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezeket bevetik.

A szakértő azt is kiemelte, hogy azok, akik bevezették az atomfegyvereket a Koreai-félszigetre, azok nem az észak-koreaiak voltak. „Most divat utálni Észak-Koreát, mert nem egy szimpatikus rezsim, de akik bevezették, azok az amerikaiak voltak” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a fegyverszüneti megállapodásba belefoglalta Észak- és Dél-Korea, hogy nem vetnek be új fegyvereket, ide tartoznak az atomfegyverek is. Azonban Amerika egyoldalúan közölte, hogy nem érzik magukat biztonságban, ezért nukleáris fegyvereket vezettek be. Volt, amikor ezer nukleáris robbanófej állomásozott Dél-Koreában. Erre válaszul kezdődött el Észak-Korea atomprogramja – magyarázta.

(Borítókép: Kim Dzsongun beszédet mond 2022. július 27-én. Fotó: Kcna / Reuters)