Súlyosbodik a helyzet a szerb–koszovói határon, már lőttek is

A koszovói szerbek vasárnap este lezárták az észak-koszovói határátkelőket, és a szirénák is megszólaltak Koszovóban. Az ország rendőrsége arról számolt be, hogy egyes helyekről lövések hallatszottak, de senki sem sérült meg.

Mindez azután, hogy bejelentették: minden Koszovóban élő szerbnek kötelező lesz a koszovói személyi igazolvány és rendszámtábla.

Eközben Szerbia továbbra is saját területének tekinti Koszovót, amely 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd 2011-ben indult az Európai Unió (EU) közvetítésével, amely a kapcsolatok normalizálását közvetítette. Az Egyesült Államok és az Európai Unió főbb országai elismerték Koszovó függetlenséget, de Szerbia nem hajlandó ezt megtenni, ahogyan a Koszovóban élő szerb nemzetiségűek többsége sem.

A pristinai kormány eredetileg már augusztus 1-jén bevezette volna a koszovói személyi igazolvány és rendszámtábla bevezetésére vonatkozó kötelezettséget, végül azonban szeptember 1-jére halasztották. A koszovói kormány elítélte a határátkelők lezárását, azt állítva, hogy ezt a szerb főváros, Belgrád készítette elő.

Mi történt vasárnap este?

A NATO feszültnek nevezte a helyzetet, mivel több száz szerb teherautó, tartálykocsi és más járműveket parkoltatott le a Szerbiával közös két kulcsfontosságú határátkelőhely közelében, tiltakozásul az új szabályok miatt, ami arra kényszerítette a rendőrséget, hogy lezárja a két átkelőt.

A Reuters szerint a feldühödött tüntetők több albánt is megvertek az elzárt utakon, és néhány autót megtámadtak. A főként szerbek lakta Észak-Mitrovica kisvárosban több mint három órán át hallatszottak a légvédelmi szirénák.

Egy évvel ezelőtt már történt hasonló eset, akkor a helyi szerbek ugyanezeket az utakat a rendszámtáblák miatt eltorlaszolták, a koszovói kormány különleges rendőri erőket vetett be, Belgrád pedig vadászgépeket vezényelt a határ közelébe.

A két ország között továbbra is nagy a feszültség, és a koszovói törékeny békét a NATO misszió tartja fenn, amelynek 3770 katonája van a helyszínen. A szövetség által Koszovóban vezetett Kfor misszió – amelyet egy magyar parancsnok irányít – közölte, hogy kész beavatkozni, „ha a stabilitás veszélybe kerül”.

Arról is érkeztek jelentések, hogy fegyveresek lövéseket adtak le, bár a koszovói rendőrség közölte, hogy nem érkezett jelentés sérültekről.

A feszültségek fokozódása miatt konzultációkat folytattak az amerikai és az uniós nagykövetekkel. Jeffrey Hovenier amerikai nagykövet azt mondta, hogy arra kérte a koszovói kormányt, hogy 30 nappal halassza el a rendszámtáblákról szóló határozat végrehajtását, „mert úgy tűnik, hogy félretájékoztatás és félreértés történt a döntéssel kapcsolatban”.

Koszovó ezután beleegyezett, hogy 30 nappal elhalasztják az új szabályok bevezetését.

Vucic: Koszovó egy második Ukrajnát akar

Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Véleménye szerint a koszovói miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepét szeretné betölteni egy olyan forgatókönyvben, amelyben a szerb elnök testesíti meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.

Albin Kurti szerint azonban a helyi szerb kisebbség lépéseit Belgrád irányítja, a tiltakozásokért a szerb kormány és Aleksandar Vucic tehető felelőssé. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök pedig a közösségi médiában azt írta: „Aleksandar Vucic destabilizációs törekvései el fognak bukni”.