Titokzatos űreszközt állított pályára Kína

A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína − írja a Futura.

A Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta augusztus 4-én szállt fel a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdindító központból − jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség − és sikeresen alacsony Föld körüli pályára állította az „újra felhasználható, kísérleti űrhajót”.

Nem meglepő módon a kínai űrhatóságok egyetlen felvételt sem tettek közzé a pályára állításról, és nem közöltek részleteket sem az űreszköz jellegéről vagy jellemzőiről.

Egy sajtóközlemény csupán annyit adott hírül, hogy az űrhajót „az űr békés célú felhasználásához szükséges újra felhasználhatósággal kapcsolatos technológiák tesztelésére” fogják használni.

Azt sem pontosították, hogy a 2020 szeptemberében használt űreszköz második repüléséről van-e szó, vagy újabb űreszközről.

A csütörtökön felbocsátott jármű várhatóan „egy ideig” pályáján fog haladni, mielőtt visszatérne a Földre Kínában. Feltehetőleg hosszabb ideig maradhat pályán, mint a 2020-ban felbocsátott űreszköz, amely két napig repült. Az űrvédelmi eszközt akkor az amerikai űrerők 18. űrvédelmi százada követte.

Bár a most felbocsátott űrhajóról kevés információ áll rendelkezésre, korábbi nyilatkozatok és tevékenységek alapján arra lehet következtetni, hogy pilóta nélküli űrrepülőgép lehet, amelyet már a következő néhány évben szolgálatba állíthatnak.

Feltételezések szerint ez az űrhajó Kína válasza az amerikai légierő X-37B űrhajójára, amely jelenleg a hatodik küldetésénél tart, és összesen több mint 800 napot töltött pályáján.

A francia lap emlékeztet: 2017-ben Kína kijelentette, hogy 2020-ban újra felhasználható űrjárművet kíván tesztelni, hogy az X-37B-hez hasonló logisztikai és működési képességekkel rendelkező űrhajó álljon rendelkezésére.

A világ egyetlen újra felhasználható űrhajójaként az X-37B továbbra is kíváncsiságot és aggodalmat kelt a küldetéseit övező titoktartás miatt.

Az oroszok és a kínaiak − írja a lap − „idegesek”, és „joggal gyanakodnak” arra, hogy az amerikaiak inkább katonai célokra használják fel az űrjárművet, nem pedig tudományos és békés célokra.