Vlagyimir Putyin nem fél atommal válaszolni?
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
A nyilatkozatban Guterres mély aggodalmát fejezte ki az oroszok által megszállt erőmű körüli események miatt. Mint fogalmazott, felkérte az illetékes erőket, hogy a józan észre hagyatkozva óvják az erőművet, azonban „a helyzet enyhülése helyett, sajnálatos módon az elmúlt napokban csak további, aggodalmat keltő incidensekről érkeztek hírek”.
Európa legnagyobb atomerőművét múlt hét végén sorozatosan érték támadások, az ukrán és orosz fél egymást vádolja a tüzérségi tűzzel, írja az MTI. Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója közleményt adott ki, amelyben arról írt, az erőmű üzemét támogató nitrogén-oxigén üzem és egy kiszolgálóépület is megsérült múlt pénteken, de a rendelkezésre álló adatok alapján a nukleáris biztonság és védettség helyzete stabil.
„Bármilyen katonai művelet, amely veszélyezteti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát vagy védettségét, teljes mértékben elfogadhatatlan, és bármi áron el kell kerülni” – jelentette ki Rafael Mariano Grossi.
Az ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom azt állítja, csütörtök délután újabb támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet. A támadással az orosz felet vádolják. A jelentés szerint öt becsapódást észleltek, de a radioaktív anyagtároló nem rongálódott meg. Személyi sérülés sem történt és a telep a megfelelő ellenőrzés alatt áll, tette hozzá a cég.
Mindeközben a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz ellenőrzés alatt álló helyi közigazgatásra hivatkozva azt közölte, ukrán részről érte támadás az erőművet. Egyelőre nem sikerült ellenőrizni az egymásnak ellentmondó híreket, írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin nem fél atommal válaszolni?
Természetesen az orosz állami médiában is kiemelten foglalkoznak az atomerőmű környékén zajló eseményekkel. A Parusz nevű, Kreml-párti orosz mozgalom vezetője, Jurij Kot kijelentette: Kijev és a Nyugat az atomkatasztrófa peremére sodorta az egész világot, amit Moszkva nem hagyhat szó nélkül.
Amennyiben a zaporizzsjai erőmű megsérül, és katasztrófa következik be, két rakéta azonnal útnak indul, hogy eltalálja a döntésközpontokat. Egy Washingtonra, egy Londonra – atomrakéták. Ennyi, innentől nem lesz duma
– hangsúlyozta Jurij Kot.
Az Indexnek Robert C. Castel, az Israel Democracy Institute vezető elemzője a kijelentéssel kapcsolatban elmondta: az ilyen extravagáns üzenetek jó része „belső, belpolitikai, pártpolitikai használtra készült”, és azt hivatott demonstrálni, hogy melyik pávának vannak szebb faroktollai.
A szelektív hallás egy olyan képesség, amivel minden férj és minden politikus fel kell vértezze magát. Én úgy gondolom, hogy ha a Kreml fenyegetni akar, akkor ennél sokkal hatékonyabb és fajsúlyosabb szócsövei vannak. Egy válság során sokszor érkeznek a másik oldalról egymásnak ellentmondó üzenetek. Ez így volt az 1870-es porosz–francia háború előestéjén és a kubai rakétaválság alatt is. A jövő irányát sokszor az dönti el, hogy melyik üzenetre reagálunk, és melyiket hagyjuk figyelmen kívül
– jegyezte meg a szakértő.
Erdogan, mint a béke harcosa?
Az orosz médiában arról is lehetett olvasni, hogy Recep Tayyip Erdogan lehet az, aki talán egy esetleges atomkatasztrófát meg tudna akadályozni Zaporizzsjánál.
Nem vagyok a térség szakértője, de a következő mintázatok igen egyértelműek. Az orosz–török »frenemy« kapcsolatnak több évszázados hagyománya van. Ez nem egy új keletű dolog. A török–ukrán kapcsolat szintén a múltban gyökerezik. Erdogan neo-ottomán politikája a török befolyás visszatérését irányozza elő Törökország hagyományos befolyási övezeteiben, a Balkánon, a Fekete-tenger medencéjében stb. Ezekre az alapokra épülnek a napi politika konstruktumai
– magyarázta az Indexnek Robert C. Castel.
A magyar lakosságnak egyelőre nincs félnivalója
Ami Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 kilométerre van, közülük a legnagyobb, zaporizzsjai atomerőmű több mint 900 kilométerre fekszik a magyar határtól.
A nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén – hangsúlyozta közleményében az Országos Atomenergia Hivatal.
(Borítókép: A zaporizzsjai atomerőmű 2022. április 27-én. Fotó: Ed Jones/Afp)