Kiszárad a Jangce folyó

Kínában hat évtizede az idei a legszárazabb nyár: hőhullám tombol, és a kínai hatóságok az aszály ellen mesterséges eszközökkel küzdenek, amiről korábban itt számoltunk be. Megpróbálják előidézni az esőt, miután a Jangce folyó vízállása negatív rekordot döntött, és egyes szakaszokon a megszokott csapadékmennyiségnek csak a fele esett.

Szecsuán tartományban és a délnyugati, szomszédos Csungking metropoliszban gyárak bezárását rendelték el, miután a vízenergiát szolgáltató víztározók a normális szint felére csökkentek, és a perzselő hőségben megugrott a légkondicionáló berendezések iránti kereslet.

45 fokos hőség szárítja ki a folyót

Csungkingban a turistákat szállító folyami kompok, amelyek általában tele vannak városnézőkkel, üresek voltak, és a mólókhoz voltak kötve a mocsár mellett, amely a normál partvonaltól 50 méterre húzódott a megcsappant vízszintű folyó partjáig.

A Jangce közepén, Kína egyik legnagyobb kereskedelmi csatornáján kisebb hajók haladtak, de nagy teherhajókat nem lehetett látni – írja a Bloomberg.

Az általában nyüzsgő utcák üresek voltak, miután a hőmérséklet csütörtökön 45 fokot ért el Csungkingban. Az állami média szerint most volt a legmelegebb Kínában az északnyugati Hszincsiang sivatagi régión kívül, amióta 1961-ben elkezdték a hivatalos feljegyzéseket.

Európát sem kíméli az aszály, sorra száradnak ki a tavak és a folyók

Európa számos országában néznek szembe az aszállyal, mivel a rekkenő hőség komoly szenvedést és károkat okoz az embereknek. Spanyolországban például rendszeresen 40 fok fölötti a hőmérséklet, ami ellen egy városban ezeréves technikákkal védekeznek.

Olaszországban eddig kiszáradás sújtotta legnagyobb tavát, a Garda-tavat, és a Pó is veszített a szélességéből. Spanyolországban a Guadiana vesztett kapacitásából, Franciaországban a Loire, a Rhone és a Garonne folyók vize is csökkent, Németországban pedig a Rajna patakká apadt. Magyarországon a Duna és a Velencei-tó is veszélybe került.

Magyarországon is a mezőgazdaság megmentéséért küzdenek a gazdák, mivel az egész országban tombol a szárazság. A vízhiány magyar gazdaságra gyakorolt káros hatásairól itt olvashat.