A Twitter-alkalmazott, aki titkon a szaúdi kormánynak kémkedett
További Külföld cikkek
- Donald Trumpnak sikerült belopnia magát a brit királyi család szívébe
- Búcsú a magyarországi luxustól: kirúgták a botrányt kavaró orosz ortodox egyházi vezetőt
- Újabb uniós lista, Magyarország a végén áll, de ez kivételesen nem baj
- Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?
- A szenátus szerint „valószínűtlen”, hogy külföldi támadás okozta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését
A közösségi média világa veszélyes, mivel könnyen nyilvánosságra kerülhetnek olyan adataink, amelyeket nem igazán szeretnénk, hogy bárki is megismerjen. Legutóbb a Twitter egyik volt dolgozóját, Ahmad Abouammót találták bűnösnek hat vádpontban, mivel 2015-ben Szaúd-Arábiának kémkedett. A férfi állítólag az oldal egyes felhasználóinak személyes adatait juttatta el egy kapcsolattartónak, aki szoros viszonyban állt a kormánnyal, illetve Mohamed bin Szalmán koronaherceggel.
Az említett felhasználók bűne az volt, hogy a szaúdi vezetés ellen beszéltek, bár az továbbra sem világos, mihez kezdett a kormány a megszerzett információkkal. Nick Bilton, a Hatching Twitter című könyv szerzője szerint a közösségi oldalaknak vannak olyan sebezhetőségeik, amelyek könnyen ki is használhatók. Ahogy annak is fennáll a veszélye, hogy egy-egy alkalmazott olyan adatokat szerez meg, amelyekkel ártani lehet a felhasználóknak.
Abouammónak kifejezetten azon profilok mögött álló személyek elérhetőségeit, illetve a hozzájuk köthető információkat kellett megtudnia, akik bírálták a szaúdi kormányt, Mohamed bin Szalmánt, illetve a családját. Ahogy a bíróságon elhangzott, Abouammo privát e-mail-címeket és telefonszámokat szivárogtatott ki, köztük egy mujtahidd nevű felhasználóét is, akiről azt tartják, egy szaúdi besúgó. Az aktivista 2,6 millió követőjének oszt meg arabul különböző bejegyzéseket, amelyekben a kormányt és a koronaherceg családját bírálja.
Nem olcsó mulatság
Bárki is vetemedne arra, hogy személyes adatokat szerezzen meg, borsos árat kell fizetnie érte. A 44 éves Abouammót ugyanis azzal vádolják, hogy mintegy háromszázezer dollár készpénzt fogadott el a szaúdi kormánytól, illetve egy Hublot karórát, amelynek értéke negyvenkétezer dollár körül van. Ahogy arra Eric Cheng ügyész a tárgyaláson felhívta a figyelmet, ez az összeg körülbelül háromszorosa Abouammo éves fizetésének.
Mindannyian tudjuk, hogy ezt a pénzt nem csak úgy adták
– fejtette ki az ügyész.
Az ügyet továbbá az is bonyolítja, hogy Abouammo hazudott az FBI-ügynököknek, akiknek azt állította, a kapott karóra nem ér többet ötszáz dollárnál, illetve csak százezer dollárt kapott a szaúdi kormánytól. Ahogy arra Nick Bilton író visszaemlékezett, amikor egy nagy technológiai cégnél tett látogatást, a vezető elismerte, hogy valószínűleg kémek is dolgoznak náluk, azonban nem tudja, hogy kik lehetnek ők. Bilton elmondása szerint egyes országokból azért érkeznek a Szilícium-völgybe dolgozni, hogy megpróbáljanak vállalati titkokat ellopni és külföldi állampolgárok után kémkedni.
A kezdetek
Minden egy jóindulatúnak tűnő kéréssel kezdődött, amikor 2014 áprilisában egy a Szaúd-Arábia nagykövetségét képviselő PR-ügynökség megkereste a Twittert, és segítséget kért egy szaúdi fiók ellenőrzéséhez. A feladat Abouammóra hárult, akit azzal bíztak meg, hogy közel-keleti médiapartnerekkel dolgozzon együtt. A bíróságon kiderült, hogy egy Bader Binasaker nevű férfival állt kapcsolatban, aki a koronaherceg magas rangú tanácsadója volt. Az amerikaiak úgy vélik, hogy Mohamed bin Szalmán a Washington Post rovatvezetőjének, Jamal Khashogginak a meggyilkolását rendelte el, ám a koronaherceg ezt tagadta.
A következő néhány hónapban Abouammo és Binasaker e-mailen és SMS-en keresztül tartotta egymással a kapcsolatot. December elején Abouammo Londonban volt, ahol felhívta Binasakert, aki épp Párizsban tartózkodott, azonban másnap ő is az angol fővárosba utazott. Nem üres kézzel ment, mivel nála volt a negyvenkétezer dollárt érő Hublot karóra, amely bizonyítékul szolgált arra, hogy Abouammót a szaúdi kormány bérelte fel.
Az információk szerint 2014. december 12-ig Abouammo e-mailben tájékoztatta a szaúdiakat egy Twitter-felhasználóról (aki valószínűleg mujtahidd volt). A másik pedig egy férfi volt, aki a szaúdi királyi család tagjának adta ki magát. A bírósági dokumentumokból kiderül, hogy Abouammo egy céget alapított, amelyen keresztül százezer dollárt küldtek neki Szaúd-Arábiából. 2015 májusáig Abouammo legalább két Twitter-felhasználóról közölt információkat, majd kilépett a cégtől. Seattle-be költözött, ám továbbra is kapott pénzt a szaúdiaktól.
Abouammo védelmében Joseph Matthews ügyvéd szólalt fel a tárgyaláson, aki azt állította, ügyfele egyszerűen csak a munkáját végezte. A bíróságon elhangzottak szerint az alkalmazott nem tudta, hogy az állam vélt ellenségeiről szóló információk megszerzésével tulajdonképpen segít a szaúdi kormánynak. Az ügyészek állítása szerint a férfi bemutatta Binasakert Ali Alzabarah-nak is, aki a Twitter akkori mérnöke volt. Alzabarah-t rávették, hogy működjön együtt a szaúdiakkal, bár az nem ismert, hogy mekkora összeget kapott a szolgáltatásaiért. Állítólag mintegy hatezer Twitter-felhasználóról szolgáltatott információkat, akik iránt érdeklődött a szaúdi kormány, ez 2015 májusa és novembere között történt. Alzabarah-nak ráadásul nem is volt jogosultsága ahhoz, hogy hozzáférjen a fiókokkal kapcsolatos információkhoz.
Alzabarah feladata az volt, hogy segítsen fenntartani a webhelyet, és ez nem járt egyéni felhasználói fiókokhoz való hozzáféréssel
– áll a bírósági dokumentumban.
2015. december 2-án a Twitter képviselői szembesítették Alzabarah-t azzal, hogy előzetes engedély nélkül hozzáfért személyes adatokhoz. Egy nappal később a férfi a feleségével és a lányával együtt felszállt egy kora reggeli járatra a San Franciscó-i nemzetközi repülőtéren, majd Szaúd-Arábiába utazott. Útközben benyújtotta felmondólevelét, majd nyoma veszett. Alzabarah így továbbra is szabadlábon van, az FBI nyomoz utána, ahogy a harmadik résztvevő, Ahmed Almutairi esetében is. Kérdéses, hogy egyáltalán elő fognak-e kerülni valaha, ahogy a történtek fényében az is felmerül, mennyire mondható biztonságosnak a közösségi média.
(Borítókép: Josh Edelson / AFP)