Úgy tűnik, ebben a háborús szankcióban sem lesz európai egység

Augusztus 11-én, csütörtökön Észtország bejelentette, hogy megtagadja az észtországi schengeni vízummal rendelkező oroszok belépését az országba.

Azt látjuk, hogy az Észtországon áthaladó vagy Oroszországból Észtországba érkező orosz állampolgárok száma jelentősen megnőtt

– mondta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, ahol az akkor éppen koronavírusos Kaja Kallas kormányfőt helyettesítette.

Rácz András Oroszország-szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az Indexnek:

Ennek nagyrészt történelmi okai vannak: az ország a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedés óta is folyamatosan akut fenyegetésként tekint Oroszországra.

Ez nem véletlen, hiszen 2007-ben orosz kibertámadás bénította meg az észt infrastruktúrát – többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy digitalizáció terén élen jár Észtország az EU-ban –, majd 2014-ben a lehető legkritikusabb szintet érte el a két ország kapcsolata a Krím annektálása után.

A szakértő kiemelte: a februári invázió óta Észtország az egyik leginkább elkötelezett támogatója Ukrajnának, és az elsők között szállított számukra fegyvert. Rácz András hozzátette: az észt kormánykoalíció összetétele is indokolja valamilyen szinten ezt a hozzáállást a háborúhoz.

Az Indexen még áprilisban próbáltunk annak utánajárni, miért a balti államok a legfőbb támogatói a keményvonalas szankcióknak, emellett megszólaltattuk az orosz kisebbség egyik vezető politikusát is azzal kapcsolatban, hogy őket miként érinti a háború és a szankciók. A lett parlament alelnökének, Dagmara Beitnere-Le Gallának, valamint a Lettországi Orosz Unió társelnökének, Miroszlav Mitrofanovnak a közreműködésével készült rigai helyszíni riportunk ezen a linken érhető el.

Beitnere-Le Galla az Indexnek áprilisban még úgy nyilatkozott: minimum 100 ezer olyan lettországi orosz lakos van, akik soha nem lesznek lojálisak Lettországhoz. Az oroszok felé mutatott bizalmatlanság jele Kaja Kallas észt miniszterelnök azon Twitter-bejegyzése, amelyben így fogalmaz:

Európába látogatni kiváltság, nem emberi jog.

A miniszterelnök kijelentésével, valamint az orosz állampolgároknak szóló vízumok megtagadásával kapcsolatban megkerestük az észt külügyminisztériumot is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Az észt külügyminisztérium honlapján egyébként az olvasható, hogy „amennyiben egy orosz állampolgár a jövő héten érkezik egy narvai, luhamaai vagy koidulai határátkelőhelyre Észtország által kiadott schengeni vízummal, és látogatásának célja a turizmus, üzletkötés, sport vagy kultúra, akkor a továbbiakban nem léphet be Észtországba”.

Az intézkedés augusztus 18-án, csütörtökön lépett életbe, azonban az észt külügyminisztérium állásfoglalása szerint „azok az orosz állampolgárok, akik a schengeni övezet másik tagországa által kiállított vízummal rendelkeznek, vagy akik már a schengeni övezetben tartózkodnak, továbbra is beléphetnek Észtországba”, valamint léteznek egyéb kivételek is.

A rendelkezés szerint vízumot csak olyan orosz állampolgárnak lehet kiadni, aki(t)

• azért jön Észtországba, hogy meglátogassa közeli hozzátartozóját, aki Észtországban él, és észt állampolgár, vagy hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
• Észtországban dolgozó orosz diplomata vagy annak családtagja;
• a nemzetközi áru- és személyszállításban dolgozó személy;
• olyan személy, akinek az európai uniós jog alapján engedélyezett a beutazás;
• Észtország humanitárius okokból vízumra jogosultnak tart.

Rajtuk kívül az észt külügyminisztérium tájékoztatása szerint „az oroszországi diákok, akik nem a normál időszakban szereztek diplomát, kérhetik tartózkodási engedélyük egy évre történő meghosszabbítását, hogy itt fejezhessék be tanulmányaikat”.

Rácz András megjegyezte: az már 2014 óta dilemma, hogy a teljes orosz lakosságot vagy csak a tisztviselőket szankcionálja az Európai Unió. A balti államok szerint azzal, hogy a turistavízum megtagadása a szélesebb rétegeket sújtja, nagyobb nyomást lehet gyakorolni a Putyin-rezsimre.

A szakértő azonban fölhívta a figyelmet, hogy ezek a lépések a putyini propaganda számára is hasznosak lehetnek, amely már eddig is azt kommunikálta az orosz lakosság felé, hogy a nyugati hatalmak a teljes orosz nép ellen vannak.

Németország nem akarja az orosz népet büntetni

Eközben a finn kormány kedden bejelentette, hogy 90 százalékkal csökkenti az orosz vízumok kiadását Moszkva Ukrajna elleni háborúja miatt. Pekka Haavisto külügyminiszter közölte: Finnország szeptembertől az orosz turisták vízumkérelmeinek csak 10 százalékát fogadja el. Ez azt jelenti, hogy Finnország naponta csak körülbelül 100 vízumkérelmet fogad el, szemben a jelenlegi ezerrel.

Haavisto azt is elmondta, hogy Finnország az EU három balti országával közös megoldást javasol az orosz vízumokkal kapcsolatban, amikor a blokk külügyminiszterei augusztus végén találkoznak. Megismételte Sanna Marin finn miniszterelnök felhívását, hogy közös uniós álláspontot alakítsanak ki az ügyben.

Míg Csehország, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország leállította bizonyos vízumok kiadását, hogy növelje a Moszkvára nehezedő nyomást, Németország nem csatlakozott hozzájuk. Olaf Scholz német kancellár hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: az orosz beutazási tilalom aláássa a célzott szankciókat, hozzátéve:

ez nem az orosz nép, hanem Putyin háborúja.

Scholz egyébként korábban kétségeit fejezte ki az észt kormányzat vízummegtagadási határozatának hatékonyságával kapcsolatban, és azzal érvelt, hogy a mindenkire vonatkozó általános tilalom aláásná a háborút támogatókkal szemben alkalmazott célzott szankciók célját és hatását.

(Borítókép: Kaja Kallas 2022. július 18-án. Fotó: Ints Kalnins / Reuters)