Orosz kémek után nyomoznak a német kormányzatban

A német gazdasági minisztérium két magas rangú tisztviselője után folyik nyomozás, állítólagos kémkedés miatt Oroszország számára – írta meg a Die Zeit című napilap. A cikk szerint a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal, vagyis a német belső elhárítás emberei nyomoznak két köztisztviselő után, akik az energiaellátásért felelős kulcspozíciókban vannak, és lehet, hogy az oroszoknak kémkedtek.

Ha ez bebizonyosodik, nagyon kényes biztonsági résre világítana rá Európa és Németország érzékeny időszakában. A szaktárca nem reagált a lap megkeresésére.

A Gazdasági és Klímaügyekért Felelős Minisztériumot Robert Habeck irányítja, aki egyben Olaf Scholz kancellár helyettese is. A minisztérium feladata, hogy kezelje az energiaválságot, amely annak nyomán állt elő az országban, hogy Vlagyimir Putyin – válaszul az uniós szankciókra – csökkentette a Németországnak szállított földgáz mennyiségét.

Az elmúlt időszak egyik legkényesebb kérdése az volt, hogy a német politikusoknak dönteniük kellett volna, hogy miként folytassák az Északi Áramlat 2 építését. Az egymást váltó német kormányok éveken át azzal védték az építkezést, hogy az egy kereskedelmi célú beruházás. A háború kezdete után azonban Berlin leállította a projektet.

Aggályosnak tartották a belső iratanyag Északi Áramlat 2-re, a gáztárolók feltöltöttségi szintjére és a német ellátásbiztonságra vonatkozó adatait. A Die Zeit megállapításai szerint azonban a minisztériumi iratok közül sok nagyon megértően szólt az orosz álláspontról, és az érvelések gyakran köszönőviszonyban sem voltak a német kormány által képviselt állásponttal.

Mit nyomoztak le?

Az alkotmányvédelmi hivatal elsősorban a gyanúsítottak hátterére és múltbeli utazásaira fókuszált. Ez pedig ellentmondásokat tárt fel az egyik gyanúsított esetében annak hivatalos életrajzával, amelyből például kimaradt egy korábbi oroszországi tanulmányút. Emellett megállapítható volt erős érzelmi kötődés Oroszországhoz is.

Ugyanakkor ezek alapján még nem lehet meggyanúsítani senkit sem, hiszen a német politikai elit tagjai közül nagyon sokan ápoltak szívélyes kapcsolatokat a Kremllel. Elég ha csak a korábbi kancellárra, Gerhard Schröderre gondolunk, aki az ukrajnai háború kezdete után csak sokára volt hajlandó megválni zsíros állásaitól, amelyeket különböző orosz állami gáz- és olajipari cégek vezetőségében töltött be. 

(Borítókép: Olaf Scholz és Robert Habeck 2022. augusztus 31-én. Fotó: Sean Gallup/Getty Images)