Az orosz–ukrán háború nem a fronton fog eldőlni

Oroszország vasárnap este infrastrukturális létesítményeket vett célba Közép- és Kelet-Ukrajnában, válaszul a Harkiv tartományban indított ukrán ellentámadásra.

Harkiv város polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a csapás következtében a város nagy részében megszűnt az áram- és vízellátás, amit Oroszország „bosszújának” nevezett Ukrajna közelmúltbeli harctéri sikereiért. Jelentések szerint Dnyipróban, Poltavában és más keleti városokban is áramszünet volt, ami civilek millióit érintheti.

Volodimir Zelenszkij az „orosz terroristákat” okolta az áramkimaradásokért. Elmondása szerint nem támadtak katonai célpontokat.

A cél az, hogy megfosszák az embereket a fénytől és a melegtől

– fogalmazott az ukrán elnök közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.

Ezzel kapcsolatban kerestük meg Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt. Mint mondta, Moszkva három fokozatot is kitervelt, hogy győzelmet arasson Ukrajnában. A terv részei - amelyről a szakértő már február elején is publikált egy cikket - a következők:

1. az ukrán katonai és civil vezetés „lefejezése”;
2. az Ukrán Fegyveres Erők felőrlése,
3. a civil lakosság ellenálló képességének csökkentése azzal, hogy megszüntetik, korlátozzák az energiaellátást.

Az utóbbira állnak most át – mondta a szakértő. Szerinte a következő fokozat az lesz, hogy télen lekapcsolják a gázt, amivel a lakosság életkörülményeit fogják rombolni, hogy elvegyék a kedvüket a háború támogatásától.

Moszkva rádöbbent valamire

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy az ukránok egy jelentős ellentámadást hajtottak végre. A hírek szerint az elsőként Harkiv területén indított offenzíva csak elterelés lehetett, hogy elvonja a figyelmet a nagyobb volumenű, donbászi ellentámadásról. Úgy tűnt, az akció sikeres. Valerij Zaluzsnij, az ukrán erők főparancsnoka ugyanis közölte, hogy szeptember eleje óta mintegy 3000 négyzetkilométernyi területet szereztek vissza az orosz medve karmai közül, és közelednek a határhoz az ország északkeleti részén.

Ezzel kapcsolatban Robert C. Castel elmondta: ahhoz, hogy egy ilyen ellentámadást az ukránok végrehajtsanak, arra van szükség, hogy az orosz hírszerzés munkáját meggátolják, és a sajátjukat nagyon jól működtessék. A másik fontos szempont, hogy volt egy megtévesztő manőver.

Az oroszokat nem lepte meg teljesen ez a támadás, de nem számítottak egy ilyen méretű offenzívára

– mondta a szakértő, aki szerint mind a támadás méretével, mind pedig az intenzitásával sikerült megtéveszteni az oroszokat. „Szerintem Oroszország megértette azt, hogy katonailag nagyon nehéz lesz felülkerekedni az ukránokon belátható időn belül” – mondta Castel, aki szerint ezért gyorsították fel az átállást a harmadik fokozatra, ami mindenképp bekövetkezett volna télen.

Ez az ellentámadás nagyon súlyos műveleti csapás volt az oroszok számára – magyarázta, azonban véleménye szerint ez a háborút hadászati szempontból nem befolyásolja. Elmondása szerint fontos, hogy ne túlozzunk az ellentámadás hatásosságával kapcsolatban.

Drasztikus változtatás szükséges

Borisz Nagyezsdin, az orosz Állami Duma képviselője sokak számára meglepő kijelentéseket tett az egyik orosz televízióban: szerinte azokkal az eszközökkel és módszerekkel, amelyeket jelenleg az Ukrajna ellen vívott háborúban az orosz katonák használnak és alkalmaznak, szinte lehetetlen győzelemre vinni a hadműveletet.

Kifejtette azt is, hogy Moszkva nem akar általános mozgósítást, ezért zsoldosokkal és szerződéses katonákkal próbálja sikerre vinni terveit. Nagyezsdin úgy véli, hogy az egyetlen megoldás, hogy sikeresen fejezzék be a támadást a Nyugat által modern fegyverekkel támogatott Ukrajna ellen, az lenne, hogy azonnali béketárgyalásokba kezdjenek, és rendezzék a politikai kérdéseket.

Ez a háború nem a harcmezőn fog eldőlni, hanem a civil fronton, ezt az oroszok is tudják. Amiben eddig reménykedtek, hogy szépen lassan felőrlik az ukrán hadsereget, ez is kérdésessé vált

– mondta lapunknak Robert C. Castel a Duma képviselőjének kijelentésére reagálva. A szakértő egyetért az orosz képviselővel abban, hogy ha katonailag, a harctéren akarják legyőzni az ukránokat, akkor egy drasztikus változtatást kell eszközölniük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszországnak nincsenek más eszközei, amivel nyerni tudnak – tette hozzá.

Egy oknyomozó újságíró, Christo Grozev kijelentése is egybecseng az orosz képviselő nyilatkozatával. Az újságíró szerint az orosz állami tulajdonú vállalatok és az oligarchák új utasítást kaptak Vlagyimir Putyintól, miszerint hozzanak létre katonai magáncégeket, ezzel is támogatva az Ukrajna elleni háború új szakaszát, amely októberben kezdődik meg.

Robert C. Castel kiemelte, hogy ez egy általános jelenség a világon.

A konvencionális hadseregek egy sor akadállyal szembesülnek, azonban mikor egy magáncégre bíznak bizonyos dolgokat, akkor ezeket az akadályokat – mint a bürokratikus akadályok – sikerül feloldani, és sokkal rugalmasabban tudják teljesíteni a feladatokat

– magyarázta. Hozzátéve: ez egy olyan folyamat, amelyet látni fogunk szerte a világon. Láthattuk már az iraki háborúban is ezeknek a cégeknek a szerepét.

A tű és a lufi harca

Végül a katonaság létszámát is érintettük beszélgetésünk alatt, a szakértőt arról kérdeztük, hogy milyenek lehetnek most az erőviszonyok a fronton, és mi adja ezt a különbséget. Szerinte az ukrán ellentámadás sikerességéhez nem volt szükség többszörös, általános túlerőre, csupán fölényre egy bizonyos rövid szakaszon.

Ez olyan, mint egy tűnek a harca a lufi ellen. Ahhoz, hogy ne pukkanjon ki, mindenhol erősnek kell lennie. A tűnek csak egy bizonyos ponton

– szemléltette egy hasonlattal az ukrán fronton lezajlott eseményeket a szakember.

Az ukránok létszám tekintetében a mai napig többszörös túlerőben vannak az oroszokkal szemben. Moszkvának mintegy 200 ezer katonája van a frontokon, míg az ukránoknak három, de akár négyszer annyi. A különbség abból fakad, hogy míg Ukrajna totális háborút visel, addig Oroszország korlátozott módon veti be katonai erejét – magyarázta Robert C. Castel.

(Borítókép: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)