Egy európai király uralkodott hosszabb ideig, mint II. Erzsébet

II. Erzsébet édesapja, VI. György 1952. február 6-án bekövetkezett halála után lett az Egyesült Királyság és a brit nemzetközösséghez tartozó 14 állam uralkodója, valamint az anglikán egyház feje. A királynő 2022. szeptember 8-án bekövetkezett haláláig összesen 70 évig és 214 napig volt hatalmon, annak ellenére, hogy 1953. június 2-án koronázták meg, uralkodásának idejét a jogfolytonosság miatt édesapja halálától számolják, ahogy fia, III. Károly is utána azonnal megkapta a királyi státuszt. Viktóriának, ükanyjának uralkodási idejét szinte napra pontosan 7 évvel múlta felül. 

Megélte a 76 éves kort, 1715. szeptember 1-én bekövetkezett haláláig ült a francia trónon. Bár 1643. május 14-én, mindössze 5 évesen koronázták meg, ezért 13 éves koráig édesanyja volt a régens, gyakorlatilag 64 éven át uralkodott. 

A lista harmadik helyére a 2016-ban 88 éves korában elhunyt thai király került. Bhumibol Adulyadezs 19 éves korában bátyja hirtelen halála után került trónra. IX. Rama király néven 70 évig és 126 napig uralkodott, 27 kormányfőváltást és 15 puccsot élt meg. Minden idők leggazdagabb uralkodójaként tartották számon, vagyonát 2010-ben 6 ezer milliárd forintra becsülték. 1927. december 5-én az Egyesült Államokban született, később pedig Svájcban tanult.

A világon a leghosszabb ideig hatalmon lévők sorában két másik európai uralkodói is előkelő helyet foglal el. Liechtenstein hercege 1858 és 1929 között hetven évig és 91 napig állt a Rajna-völgyi monarchia élén, I. Ferenc József 1848. december 2-től 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig, azaz 67 évig és 355 napig volt az Osztrák–Magyar Monarchia császára. 

Erzsébet királynő halála után a most leghosszabb ideig trónon lévő uralkodó Hassanal Bolkiah lett, a jelenleg 76 éves Brunei szultánja és Yang di-Pertuan-ja 1969. október 4-e óta, azaz 53 éve van hatalmon egyszemélyes döntéshozóként. Négyezer milliárd forintos olajvagyonnal a világ  második leggazdagabb államfője, akinek három feleségétől öt fia és hét lánya született. A bizonyítottan leghosszabb életű uralkodó szintén brunei szultán volt, Abdul Mumin 100 éves korában, 1885. május 30-án hunyt el. Az életkor tekintetében II. Erzsébet királynő a női államfők között a legmagasabb kort érte meg, a korábban legidősebbnek számító, 1962. november 28-án távozott holland királynőt, I. Vilmát 14 évvel élte túl.

Európában összesen 7 király és királynő van 

A második világháború után ugyan a legtöbb ország államformája köztársasággá alakult, Nagy-Britannia mellett további 5 monarchia és a Spanyol Királyság maradt fenn a miniállamokon felül: Norvégiában, Dániában, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban is hasonló okok miatt őrizték meg a rendszert. Egyes elemzések szerint a béke, a jólét, a fejlődés és stabilitás miatt nem érezték ezen országok lakosai a szükségét annak, hogy megszüntessék a királyság intézményét. Ahogy a briteknél is a hagyományaik részének tekintik és jól működik a parlamentáris demokrácia kiegészítéseként. 

Kontinensünk uralkodóinak sorában II. Erzsébet után a leghosszabb ideje, 50 éve hatalmon lévő és a legidősebb, a 82 éves dán királynő, II. Margit lett, aki kiváló egészségnek örvend, ezért ragaszkodik a trónhoz, ugyan egyes hivatalos eseményeken fia, Frederick királyi herceg képviseli. Margit királynő fiatalon bátorságáról és kalandvágyáról volt ismert, politikatudományt és régészetet tanult, majd világszerte vett részt ásatásokon, és még a Dán Királyi Légierőnél is szolgált. 

A hazájában kedélyes természete miatt is népszerű svéd király alig valamivel kevesebb ideje, 48 éve, 1973. szeptember 15-én lett megkoronázva. A most 76 éves XVI. Károly Gusztáv különben a dán királynő unokatestvére, az európai uralkodócsaládok nagy része közismerten rokonságban áll egymással. A három gyermeke közül legidősebb lánya, Viktória fogja örökölni a trónt. 

A norvég király, V. Harald is szép kort élt meg, február 21-én töltötte be 85. életévét és 31 éve van hatalmon. A házasságának jóváhagyására hét évet kellett várnia, mivel felesége közrendű. Érdekes, hogy három olimpián is indult vitorlásversenyen, bár édesapja, V. Olaf király nagyobb sikereket ért el, 6 méteres hajóosztályban Amszterdamban 1928-ban olimpiai bajnok lett. Az öröklési rend szerint Norvégia uralkodója csak férfi lehet, így V. Harald két gyermeke közül nem az idősebb Márta Lujza, hanem fia, Haakon a trón várományosa. 

Fülöp, a belgák királya már a fiatalabbak közé tartozik a maga 62 évével és mindössze 9 éve ül a trónon. 1973 óta házas, Matild királynéval négy gyermekük született, közülük a legidősebb a hamarosan 21 életévét betöltő Erzsébet a trón várományosa. A belgák nem annyira elfogadóak a királyi családdal, mint a britek, Fülöpöt sokszor kritizálták konzervatívizmusa miatt, de a házassága és gyermekei születése óta pozitívabb a megítélése. 

Hollandia királya, Vilmos Sándor szintén 2013. óta ül a trónon, ekkor adta át neki édesanyja, Beatrix királynő a hivatalt. A most 55 éves uralkodónak 3 lánya van, a trón várományosa a 18 éves Katalin-Amália orániai hercegnő legutóbb azzal került be a sajtóba, hogy lemondana a királyi család tagjainak járó apanázsáról egyetemi évei alatt, később pedig a gimnáziumi tanulmányai során biztosított összeget is visszafizetné az államkasszába. Ennek ellenére a holland királyi család népszerűsége folyamatosan csökken, egy 2021-es felmérés szerint bár a többség fenntartaná a monarchiát, a koronavírus alatti korlátozások megszegése miatt közel 20 százalékot esett támogatottságuk. 

1968-as keresztelőjén különös módon még Franco tábornok is részt vett. Bár Fülöp felesége is közrendű volt, de nekik nem kellett éveket várni a frigyre. Két lányuk született, közülük Leonóra a trón várományosa. A spanyol király is részt vett olimpián, a vitorláscsapat tagjaként 1992-ben Barcelonában. Hazájukban hasonlóan közkedveltek, mint a brit királyi család. A 2004-es menyegzőt  egész Spanyolország követte. 

(Borítókép:  XIV. Lajos. Fotó: DeAgostini / Getty Images)