Mit kell tudni az uniós pénzelvonásokról?

A döntés lehetőségéről először a héten adott hírt a Népszava. Az írásból kiderül, hogy a javaslatot a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak (ECOFIN) terjesztik be, és várhatóan pénzügyi szankciókat javasolnak majd, amiért a magyar kormány nem adott megfelelő válaszokat a korábbi uniós támogatásokat érintő, korrupcióval kapcsolatos aggodalmakra.

Csütörtökön az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő két szakemberre hivatkozva jelentette a Reuters, hogy a javasolt megvonások a 2021–2027-es költségvetés ránk eső részének akár a 70 százalékát is elérhetik. A teljes összeg 22,5 milliárd euró, és ha ilyen arányú marad az elvonás, akkor az mintegy 16 milliárd eurós veszteség lenne számunkra. A helyzet azonban ennél is rosszabb, mert ezek az elvonások azon felül lennének, hogy jelenleg is blokkolják a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapból – elvileg – nekünk járó mintegy 5,8 milliárd eurót.

De lesz egy kiskapu

A Reuters és a napi.hu értesülései szerint a javaslatnak része lesz az is, hogy engedélyezzenek Magyarországnak egy három hónapos átmeneti időszakot. Ez idő alatt Brüsszel megbizonyosodhatna arról, hogy tényleg komolyan-e gondolja a kormány az augusztusban küldött budapesti vállalásokat, és tényleg hatékonyak-e a beígért korrupcióellenes és versenybiztosító javaslatok. Értesülések szerint a kormánynak  december 22-ig lenne így lehetősége teljesíteni a korrupcióellenes intézkedéseket.

Állítólag a Bizottság jövő héten küld egy kiegészítő ajánlásokat tartalmazó levelet, amelyben részletesen ismertetik, hogy milyen eljárásrendbeli és hatósági változásokat tartanak fontosnak. Ha lesz átmeneti időszak, az azt jelenti, hogy  lényegében csak ideiglenesen függesztenék fel a kifizetéseket, és ha valódi lépéseket látnak a kormány részéről a brüsszeli aggályok kezelésére, akkor a támogatások egy részét később feloldhatnák.

Minden összefügg a jogállamisági eljárással. Vagy mégsem?

A héten az Európai Parlament (EP) megszavazta Gwendoline Delbos-Corfield jelentését, amely elítélte a magyar kormány „rendszerszintű erőfeszítéseit az uniós alapértékek aláásására”. Előtte, még júliusban, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti képviselő jelentését, és azt kéri, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák. Ezt követően voltak olyan hangok, amelyek azt igyekeztek erősíteni, hogy a jelentés önmagában semmit sem jelent.

Az Indexnek nyilatkozó szakértő azonban nem osztotta ezeket a véleményeket, mert szerinte ha az Európai Parlament elmarasztalja Magyarországot, mert úgy véli, Magyarországon megsértik az unió alapvető értékeit, akkor annak bizony komoly politikai jelentősége van.

Magyarországnak három területen van vitája az unióval, és akár akarjuk, akár nem, ezek kötődnek egymáshoz. Ez a három terület pedig a következő:

• a jogállamiság ügyében folyó vizsgálat a 7-es cikkely alapján,
• a koronavírus-válság gazdaságra gyakorolt hatását ellensúlyozni kívánó helyreállítási alap pénzei,
• és a kondicionalitás kérdése, azaz a 2021–2027 közötti uniós költségvetésből Magyarországnak járó összegek.

A jogállamiság kapcsán azt vizsgálják, hogy Magyarországon közvetlen veszélyben van-e a jogállamiság (megelőző eljárás). Azt még senki sem állítja, hogy Magyarország tartósan és súlyosan megsérti az unió alapvető értékeit (szankcionáló eljárás). Mivel jelenleg nem szankcionáló eljárás folyik, hanem az úgynevezett megelőző eljárás lefolytatását kezdeményezték, ebből az eljárásból közvetlenül nem fakadhat pénzügyi szankció, azaz ennek az eljárásnak közvetlenül nem lehet a következménye az uniós pénzek elvesztése.

Hogy szankcionáló eljárásba fordul-e a dolog vagy sem, vagyis hogy tényleges pénzügyi elvonás is lesz-e, arra akkor kapunk választ, amikor a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) dönt a Bizottság által ma beterjesztett javaslatról. 

 (Borítókép:  Alberto Pezzali / NurPhoto / Getty Images)