Elmaradt Vlagyimir Putyin kedd esti történelmi beszéde

A sajtó világszerte az orosz elnök beszédére várt, amelyet kedd délután jelentettek be. A tervek szerint Vlagyimir Putyin mellett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is felszólalt volna kedd este.

A beszéd eredetileg moszkvai idő szerint este 8 órakor kezdődött volna, és a témája az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken tartandó „népszavazások", valamint a részleges vagy teljes mozgósítás elrendelése lehetett volna, amelyről újabb törvénymódosításokat fogadtak el kedden. Arról, hogy az oroszok új lépései milyen következménnyel járhatnak, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Aztán kiderült, hogy szerdára halasztották 

Az oroszok először közölték, hogy a beszédet „késleltetik” (hogy ez mit jelent, az nem derült ki). Este 9 óra után a közösségi médiában arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz Russia Today propagandaoldalon és más orosz sajtótermékeknél is eltűnt a beszámoló arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök kedd este beszédet mond.

A Moszkovszkij Komszomoletsz nevű lap mindeközben azt írta, hogy

Ezután a nagyobb nemzetközi oldalakon is azt írták, hogy várhatóan elmarad a beszéd, és a televíziók lekapcsolták az élő online közvetítéseket. 

Menjetek aludni!

– este 9 óra után ezt az üzenetet írta a saját Telegramján Margarita Szimonyan, a Russia Today szerkesztője is. 

Vlagyimir Szolovjev, Putyin műsorvezető barátja ugyanezzel kapcsolatban annyit posztolt a Telegramon, hogy „majd holnap”. A Sky News szerint Szergej Markov, Putyin volt tanácsadója pedig azt írta a saját Telegramján, hogy a beszédet szerdára halasztották.

Reggel bejátsszák a videóra vett beszédet

A fenti értesüléseket erősítette meg a Forbes orosz oldala is. Ők két, az elnöki hivatalhoz közel álló forrástól úgy értesültek:

A Forbes azt nem közölte, pontosan mikor játszhatják be a beszédet (és Vlagyivosztokban például már reggel van cikkünk írásakor, ott ugyanis Budapesthez képest 8 órával előrébb járnak).

Ezzel összefüggésben felvetődött, hogy a késleltetés oka az lehet: a hatóságok le akarják zárni a határokat azért, hogy a mozgósítás hírére a hadköteles korú férfiak ne hagyhassák el az országot. 

A beszédre tehát magyar idő szerint szerda hajnalban lehet számítani. Az alábbiakban sorra vesszük, miként bontakoztak ki a beszédig az események.

Beindult a pánik Oroszországban, már éjféltől minden megváltozhat

Hivatalosan meg nem erősített, az orosz Telegram-csatornákon terjedő értesülésekben azt írták, hogy már kedd éjféltől drasztikus változások jöhetnek Oroszországban. 

Ha ez valóban így lesz, akkor az egyértelmű jele lehet annak, hogy Oroszországban kezdetét veszi a mozgósítás. Cikkünk írásakor azonban minderről még nem volt hivatalos információ. 

A közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint Oroszországban már pánikhangulat van. „Minden repülőjegyet lefoglaltak, a határokon beállt a forgalom, az utcákon pánik van” – olvasható az egyik, az orosz VKontakte-ról származó bejegyzésben.

Belaruszban már be is jelentették a mozgósítást

Mindeközben Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök – nagy meglepetésre – bejelentette, hogy mozgósítja a saját erőiket. 

Az államfő arra hivatkozott, hogy az ellenzék hatalomátvételre készül, és hogy ehhez Ukrajnában alakulatokat képeznek ki. Minderről még a háborúról szóló keddi percről percre közvetítésünkben számoltunk be részletesen. 

Amire ukrán oldalról számítottak

Az ukrán TSN azt írta, hogy a mostani forgatókönyv nagyon hasonlít arra, ahogyan a háború kezdete előtt fellépett az orosz kormányzat. Az orosz elnök akkor is az állami törvényhozás döntése után ismerte el Ukrajnától független entitásként a Donbaszi Népköztársaságokat, és utána néhány nappal indították meg a „különleges hadműveletet”.

A TSN szerint Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó azt mondta, hogy a népszavazásoknak és a mobilizációnak semmilyen gyakorlati jelentősége nem lesz a közeljövőben. Volodimir Zelenszkij elnök viszont korábban többször arról beszélt, hogy ha az oroszok megtartják ezeket a „népszavazásokat”, 

Az Unian hírügynökségnek egy ukrán emberi jogi aktivista, Pavlo Lisanszki mindeközben arról beszélt, hogy a referendumok bejelentéséből és levezényléséből az látszik, hogy egyértelműen a Kremlben hozták meg a döntést, és nem a helyi lakosság kezdeményezte ezt.

A Fehér Ház szerint is elrendelhetik a mozgósítást

Időközben a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan közölte: az Egyesült Államok tiltakozik az orosz népszavazási tervek ellen, és sosem fogják elismerni Oroszország részeként azokat a területeket. Hozzátette:

Sullivan szerint a moszkvai kormány többek közt az újonnan bekebelezett területeken megkezdheti a mozgósítást azért, hogy pótolják az utóbbi hónapokban elszenvedett jelentős veszteségeket. 

A tanácsadó végül azt is közölte: a referendumok ellen Joe Biden amerikai elnök szerdán határozottan tiltakozik majd az ENSZ általános közgyűlésében elmondott beszédében.

Szerb elnök: Olyan háború lesz, amilyen a második világháború óta nem volt

Mindeközben Alekszandar Vucsics szerb elnök az ENSZ általános közgyűlésén arról beszélt, hogy szerinte a közeljövőben olyan hatalmas, Oroszországot, a nyugati országokat és még Kínát is érintő katonai konfliktusra kerülhet sor, amilyenre a második világháború óta nem volt példa.

Hozzátette azt is: szerinte nem nehéz kitalálni, hogy Putyin mit mond majd,

Orosz törvényhozó: Általános mozgósítás nem lesz, de hadiállapot lehet 

Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke a NEXTA hírcsatorna szerint nemrég azt mondta: a kormányzat nem készül általános, az egész országra kiterjedő mozgósításra, de „bizonyos helyeken bevezethetik a hadiállapotot”.

Rengeteg időt és erőforrást vesz igénybe a mobilizáció, ha meglépik

A Sky News élő adásában a beszédre készülve megkérdeztek egy szakértőt, Sir Richard Shirreff nyugalmazott brit tábornokot, aki arról beszélt, hogy ha döntenek is a mozgósításról, akkor sem lehet seperc alatt milliókat kiképezni és a frontra küldeni, vagyis sok időbe telhet, mire beérik a lépés hatása. 

Lemondott az Orosz Központi Bank vezetője?

Meg nem erősített híresztelések szerint Elvira Nabijullina, a jegybank szerepét ellátó Orosz Központi Bank elnöke is benyújtotta a lemondását. A jegybank elnöke az utóbbi hónapokban jelezte, hogy csak akkor marad a posztján, ha nem rendelnek el mozgósítást Oroszországban. 

Az biztos, hogy a tőzsde bezuhant 

Az orosz tőzsde már napközben, a „népszavazások” hírére is zuhanni kezdett, és ez csak felerősödött azt követően, hogy egyre valószínűbbé vált a mozgósítás elrendelése.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. augusztus 9-én. Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP)