Kína trükközik az orosz gázzal, és Európába szállítja

Egyre jobban integrálódik a cseppfolyósított földgáz, rövidített nevén az LNG globális piaca. A regionális keresletváltozás kiegyensúlyozza az egyébként szűkös piacokat.

„A szállítás átirányítása minden érintett fél érdekeit szolgálja” – idézte a Deutsche Welle Nicholas Kumlebent, a Greenmantle energiakutatási igazgatóját.

A tél előtt Európa gáztározói már csaknem nyolcvan százalékban megteltek, részben a kínai LNG-export jóvoltából – jelentette a Nikkei. Oroszország – mint ismeretes – drasztikusan csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat ukrajnai inváziója óta.

Ugyanakkor a kínai LNG-cégek a növekvő keresletre reagálva növelték a tengerentúli piacokra irányuló szállítást.

Kína legnagyobb olajfinomítója, a Sinopec Group a felesleges cseppfolyósított földgázt, 3,15 millió tonnát szintén a nemzetközi piacra irányította.

„Amikor Európa LNG-t vásárol Kínától, annak egy része orosz lehet” – állítja Anna Mikulska, a Rice Egyetem energetikai szakértője, aki szerint a szállítmány eredetét nem szabályozzák. Az unió egyébként nem szankcionálta az orosz gáz importját.

Kína egyre több orosz gázt vásárol

Oroszország Kínába irányuló vezetékesgáz-eladása az év első felében csaknem 65 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az ukrajnai orosz invázió óta Kína beszerzése 35 milliárd dollárra ugrott a korábbi húszmilliárdról.

Az orosz Gazprom és a Kínai Nemzeti Kőolajipari Vállalat 2014-ben négyszázmilliárd dolláros, harminc évre szóló megállapodást írt alá a Power of Siberia vezeték megépítéséről. Ennek háromezer kilométeres szakasza Oroszországon, ötezer kilométeres része pedig Kínán fut végig. A csővezetéket 2019 végén nyitották meg, és a tervek szerint évente akár 38 milliárd köbméter gázt szállíthat Kínába, miután 2025-től elkezd teljes kapacitással üzemelni.

Moszkva energetikai tervei szerint növelni szándékozza a Kínába irányuló exportot, miután az unió csökkenti függőségét Oroszországtól.

A kínaiak megtörnék a Gazprom exportmonopóliumát az orosz LNG viszonteladásával – állítja egy uniós diplomata és Kelet-Ázsia-szakértő. „A Kremlnek nagyon elkeseredettnek vagy politikailag nagyon meggyengültnek kellene lennie ahhoz, hogy ezt engedélyezze” – mondta Albrecht Rothacher.

Kína nem fedezi az európai szükségleteket

Szakértők arra emlékeztetnek: Európa nem számíthat arra, hogy a kínai beszállítók fedezik a szükségleteket. A kínai források ugyanis az oroszhoz képest korlátozottak, ráadásul a kínai gazdaság fellendülésével otthon is szükség lesz többletenergiára.

Kína egyelőre nem szerepel az EU radarján a potenciális LNG-exportőrök körében

– szögezte le Rothacher.

A Jamal vezetéken ugyan szállítmány indulhat Európa felé, de ez elenyésző ahhoz képest, amit az EU-nak Norvégiából, Algériából, Katarból, az Emírségekből, Türkmenisztánból, Azerbajdzsánból, Ománból, Izraelből, talán Iránból és nem utolsósorban az USA-ból kell importálnia, hogy pótolja a még mindig kiszámíthatatlan orosz hiányt.

Az alternatív ellátást mindenesetre az EU ezen a télen még nem fogja megoldani. Ugyanakkor Oroszország sem lesz képes évről évre megismételni a viszonylag kis mennyiségű gáz értékesítéséből származó magas nyereséget, mert az európai vásárlók fokozatosan hátat fordítanak neki. Ez remélhetőleg az árak mérséklődését vonja maga után.

(Borítókép: A Jamal gázvezeték 2012. október 23-án Bovanenkovszkoje közelében. Fotó: Alexander Zemlianichenko Jr. / Bloomberg / Getty Images)