Aggódik a Kreml, reagált a gázszivárgásokra
További Külföld cikkek
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítani, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
Dmitrij Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetéket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.
Ez teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk a hírt
– hangoztatta a szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet, mint mondta, „jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni”.
„Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget” – tette hozzá.
Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat 1 mindkét és az Északi Áramlat 2 egyik vezetékszálában.
A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat 1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
Az Európai Bizottság nem találgat
Nagyon korai lenne még azt találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetéken – közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „A bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e, vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást.”
Mint megírtuk, Svédország és Dánia kedden sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
Robbanás okozhatja a szivárgást?
Svéd földrengéskutatók robbanásokat regisztráltak az Északi Áramlat vezeték közelében az elmúlt 36 órában. A jelentés szerint az első robbanást hétfőre virradó éjjel 02.03-kor, a másodikat hétfő este 19.04-kor regisztrálták. A gázszivárgásról szóló figyelmeztetések hétfőn 13.52-kor, illetve 20.41-kor érkeztek a tengerészeti hatóságtól, miután hajók buborékokat észleltek a felszínen.
Jól látható, ahogy a hullámok a fenékről a felszínre pattannak. Nem kétséges, hogy ez egy robbanás volt. Még egy gnosjöi állomásunk is volt, amely ezt felvette
– mondta Björn Lund, a svéd nemzeti szeizmológiai hálózat előadója.
A svéd nemzeti televízió, az SVT a mért robbanások koordinátáit is megszerezte, és megállapította, hogy azok ugyanazon a területen vannak, ahol a gázszivárgásokat is regisztrálták.
(Borítókép: Jens Battner / picture alliance via Getty Images)