Csökken a szivárgás mértéke az Északi Áramlat-2 gázvezetéken

Az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetéken már négy helyen szivárog a gáz. A sérült részek nemzetközi vizeken, Bornholm szigete közelében találhatóak, kettő Dánia, kettő pedig Svédország kizárólagos gazdasági övezetében.

Az Északi Áramlat-2-nél hétfőn nyomáscsökkenést tapasztaltak, majd kedden délelőtt jelentették, hogy az Északi Áramlat-1-nél is szivárgások tapasztalhatók. Ezt követően a svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki, Dánia pedig eltanácsolta a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből, és mindkét ország sürgős vizsgálatot kezdeményezett.

A szivárgások felfedezésekor ugyan egyik vezetékben sem áramlott gáz az európai terminálokba, de mindkettő nyomás alatt volt a benne maradt gáz miatt, amely most a Balti-tengerbe ömlik. Később kiderült, hogy svéd földrengéskutatók több, tenger alatti robbanást is észleltek a vezetékek közelében. Az incidenssel kapcsolatban több ország szabotázst emlegetett. A szakértők a meghibásodást kizárják, tehát szinte biztosnak tartják, hogy szándékosan rongálták meg a vezetékeket. 

A Kreml kedden rendkívül aggasztó hírnek nevezte az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodást és nyomáscsökkentést, és nem zárták ki, hogy a szivárgás szabotázs eredménye lehet. Dmitrij Peszkov akkor úgy fogalmazott, hogy „ez teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk a hírt”.

Koppenhága szerdai becslése szerint a vezetékekben található gáz több mint fele már elszivárgott, a maradék pedig vasárnapig eltűnhet a rendszerből.

A levegőminőséggel kapcsolatos kutatásokat végző Nilu független norvég intézet szimulációja alapján a metánfelhő hétfő óta több svéd és norvég régió fölött átvonult, és még az Egyesült Királyságot is elérte. Becslések szerint közel 80 ezer tonna metán szökhetett ki a megrongálódott vezetékekből, négyszer annyi, mint a norvég olaj- és gázszektor éves kibocsátása. Norvégia az egyik legnagyobb szénhidrogén-termelő Európában.

Bár szakértők szerint a metán nem jelent közvetlen veszély az emberi egészségre, légkörbe kerülése hozzájárul a globális felmelegedéshez. A Greenpeace számításai szerint a vezetékekből kikerülő metán annyira melegíti a légkört, mint Dánia nyolc hónap alatt kibocsátott összes üvegházhatású gázkibocsátása teszi. A Leedsi Egyetem Priestley Nemzetközi Klímaközpontjának igazgatója ez óriási mennyiségnek tűnik, és „minden bizonnyal erős azonnali melegítő hatása lesz, és jelentősen rontja a levegő minőségét”.

(Borítókép: Danish Defence Command / Reuters)