16:00, December 05.
Japán 1
Horvátország 2
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 4
Koreai Köztársaság 1

Orosz, belorusz és ukrán jogvédők kapták a Nobel-békedíjat

2022-10-07T090535Z 1570908925 RC29WW928EK2 RTRMADP 3 NOBEL-PRIZE
2022.10.07. 11:35
A norvég Nobel-bizottság úgy döntött, hogy a 2022-es Nobel-békedíjat a belorusz Alesz Bialiatski emberi jogi aktivistának, a Memorial orosz emberi jogi szervezetnek és a Center for Civil Liberties ukrán emberi jogi szervezetnek ítéli oda.

A bizottság indoklása szerint az idei díjazottak hazájuk civil társadalmát képviselik. Hosszú évek óta képviselik a hatalom bírálatának jogát és az állampolgárok alapvető jogainak védelmét.

Ahogy fogalmaznak,

kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogok megsértése és a hatalommal való visszaélés dokumentálása érdekében. Közösen bizonyítják a civil társadalom jelentőségét a béke és a demokrácia szempontjából.

A díjazottakról

Ales Bialiatski volt az egyik kezdeményezője a Belaruszban az 1980-as évek közepén kialakult demokráciamozgalomnak. Életét a demokrácia és a békés fejlődés előmozdításának szentelte hazájában. 1996-ban megalapította a Viasna (Tavasz) szervezetet. A Viasna széles körű emberi jogi szervezetté fejlődött, amely dokumentálta a hatóságok által a politikai foglyokkal szemben alkalmazott kínzásokat, és tiltakozott azok ellen. Ales Bialiatskit a kormányhatóságok többször is megpróbálták elhallgattatni, 2020 óta tárgyalás nélkül tartják fogva. 

A Memorial nevű szervezetet még 1987-ben hozták létre a volt Szovjetunióban élő emberi jogi aktivisták, akik azt akarták elérni, hogy a kommunista rezsim elnyomásának áldozatai soha ne merüljenek feledésbe.

A Memorial azon az elgondoláson alapul, hogy a múltbéli bűnökkel való szembenézés elengedhetetlen az újak megelőzéséhez. A szervezet a militarizmus elleni küzdelemben, valamint az emberi jogok és a jogállamiságon alapuló kormányzás előmozdításában is élen jár.

A csecsen háborúk idején a Memorial információkat gyűjtött és ellenőrzött az orosz és oroszbarát erők által a lakosság ellen elkövetett visszaélésekről és háborús bűncselekményekről. 2009-ben a Memorial csecsenföldi kirendeltségének vezetőjét, Natalia Estemirovát e munkája miatt megölték.

A Center for Civil Libertiest azzal a céllal alapították, hogy előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát Ukrajnában. Kiállt az ukrán civil társadalom megerősítése mellett, és nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy Ukrajnát teljes jogú demokráciává tegyék. Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a szervezet erőfeszítéseket tett az ukrán lakosság elleni orosz háborús bűnök azonosítására és dokumentálására. 

Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az idei három díjazott kiválasztása Vlagyimir Putyinnak szánt üzenet lenne az orosz elnök 70. születésnapja alkalmából. Hozzátette, hogy a díjat mindig valakinek adják valamiért, és nem „valaki ellen”.

A Nobel-békedíj odaítélése általában egy nyolc hónapos szűrési és döntéshozatali folyamat vége, amelyben nemcsak az öttagú norvég Nobel-bizottság és annak titkára, hanem norvég és nemzetközi tanácsadók egy csoportja is részt vesz. A szakmai tapasztalatuk és tudományos szakértelmük alapján kiválasztott tanácsadók egyéni jelentéseket készítenek azokról a jelöltekről, akiket a bizottság a szűkített listára felvett. Az első jelentések általában április végére készülnek el.

(Borítókép: Alesz Bialiatski 2022. október 7-én. Fotó: Anders Wiklund / TT News Agency / Reuters)



  • Hírek
  • Hírek