Moszkva tárgyalna, de szerintük a Nyugat nem akar békét

Az orosz külügyminisztérium képviselője, Alekszej Poliscsuk kijelentette, hogy Moszkva nem utasítja el a Kijevvel folytatott tárgyalásokon a számos ország által felkínált közvetítői szolgáltatásokat. 

 Jelenleg sok ország felajánlja közvetítését az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon. Közvetítői szolgáltatásokban nincs hiány, és nem utasítjuk el őket

– mondta Poliscsuk.

A diplomata szerint azoknak az országoknak, amelyek érdekeltek abban, hogy közvetítők legyenek az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon, meg kell győzniük Kijevet, hogy „állítsák le az ellenségeskedést” és „a 2014-ben kirobbantott háborút”, térjenek vissza a tárgyalásokhoz.

Készen állunk erre, de mint már említettük, nem tárgyalunk Oroszország új régióinak lakosainak választásáról. A kijevi hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk akaratnyilvánításukat, különben a tárgyalások nem működnek

– hangsúlyozta az orosz diplomata.

Az orosz elnök szeptember 30-án írta alá a Kremlben négy ukrajnai régiónak – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak, valamint a teljesen, illetve részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyének – az Oroszországi Föderációba felvételéről szóló szerződéseket a területek Moszkva-barát vezetőivel.

A területek Oroszországhoz való csatolásáról szeptember 23. és szeptember 27. között tartottak népszavazást. 

Sohasem utasították el a tárgyalásokat

Poliscsuk elmondta: Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat Ukrajnával, és február végén Moszkva reagált Kijev kérésére a tárgyalási folyamat elindításával kapcsolatban. Elmondása szerint ekkor Kijev kész volt rögzíteni az állandó semlegességet, Ukrajna demilitarizálását és „nácimentesítését” biztonsági garanciákért cserébe. Ám amikor a szerződéstervezet kezdett elfogadható formát ölteni, Kijev megszakította a tárgyalási folyamatot.

Nyilvánvalóan a nyugati szponzorok parancsára, akiknek nincs szükségük békére

– húzta alá a diplomata hozzátéve: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja pedig „teljesen önpusztító és nem felel meg Ukrajna érdekeinek”. 

Minél tovább halasztják a tárgyalásokat, annál távolabb tolódik a kiindulópontjuk, és nem Kijev javára

– tette hozzá a diplomata a TASzSz orosz állami hírügynökségnek adott interjújában.

Ukrán álláspont

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbb azt nyilatkozta a konfliktus diplomáciai úton történő megoldásáról, hogy addig, amíg Vlagyimir Putyin marad Oroszország vezetője, nem lesznek béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között. 

Ugyanakkor nem sokkal előtte, azt is kijelentette, hogy Putyin vezetésének végével nem ér véget a háború. Zelenszkij a Bild német lapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy a háború csak akkor ér-e véget, ha Putyin rezsimje megbukik, azt válaszolta:

Nem asszociálok a háború végére, Putyin rezsimje biztosan véget ér, erre nincs befolyása.

Valamint hozzátette azt is, hogy nem az a kérdés, hogy ki áll Oroszország élén, hanem, hogy milyen a hozzáállása. Az ukrán elnök szerint ha az oroszok nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor mindegy, hogy ki vezeti az országukat.

A kijevi vezetés többször is hangsúlyozta korábban, hogy nem szeretne Moszkva feltételei mellett tárgyalni, ahogyan azt is nyomatékosítják: sem a Krím, sem pedig a négy „elcsatolt” terület nem tartozik Oroszországhoz.

Hónapokkal ezelőtt ültek utoljára asztalhoz

Eddig csupán Belorusznak és Törökországnak sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie a konfliktusban álló feleket. Az első tárgyalások nem sokkal a háború kitörése után, február 28-án kezdődtek meg, ekkor a felek a belorusz határnál ültek asztalhoz. 

A tárgyalások harmadik fordulóján az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij  három kérdéskört nevezett meg témaként:

• a belpolitikai rendezésről,
• a nemzetközi emberiességi szempontokról és
• a „katonai rendezés” kérdéseiről.

A tárgyalások eredményeiről pedig Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be a közösségi oldalán. 

A tárgyalások harmadik fordulója véget ért. Kisebb pozitív fejlemények vannak a humanitárius folyosók logisztikájának javításában

– közölte videóüzenetében a politikus.

Legutóbb pedig márciusban tárgyalt egymással Ukrajna és Oroszország. Az Antalyában tartott megbeszélésen Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter próbált egyezségre jutni, ám semmilyen megállapodás nem született. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Kuleba úgy nyilatkozott: nem sikerült ígéretet kicsikarnia Lavrovtól, hogy tűzszünetet hirdessenek, és abban az időben eljuttassák a segélyszállítmányokat a polgári lakossághoz, elsősorban a körbezárt nagyvárosokban.

(Borítókép: Egy lerombolt óvoda épülete Donyeckben 2022. október 8-án. Fotó: Andriy Andriyenko / SOPA Images / Getty Images)