Mik azok a kamikazedrónok, és miért veszélyesek?

Az orosz katonai taktika változását mutatja, hogy nemcsak a kamikazedrón-flottát dobták be, hanem elkezdték módszeresen támadni az ukrán nagyvárosok létfontosságú létesítményeit, elsősorban az áramellátást biztosítókat. Így kapott találatot Kijev északi részén állítólag egy hőerőmű, de a fővárostól nyugatra található Zsitomir áram- és ivóvízellátását is sikerült tönkretenni, míg Dnyipróban két, alapellátást biztosító rendszer semmisült meg. Az egy hete tartó célzott akciókat részben orosz rakétákkal, részben pedig iráni gyártmányú, robbanószerrel megpakolt drónokkal hajtották végre Ukrajna mintegy tíz régiójában.

Miért nevezik kamikazedrónnak?

A kamikaze- vagy öngyilkos drónokra igaz, hogy – ellentétben azokkal, amelyek a kijelölt célpontot rakétával megsemmisítik, majd visszatérnek a bázisukra – az általuk szállított robbanóanyaggal nekirepülnek a célpontnak, ezzel a célt és önmagukat is megsemmisítve. Képesek állva lebegni hosszasan a levegőben, kiválasztani a célpontot, mielőtt a támadáshoz süllyedni kezdenek. Hasonlóan a cirkálórakétákhoz, amelyek több száz kilométerre lévő célpontokat semmisítenek meg, a drónok is hosszú távon képesek repülni, majd tűpontosan lecsapni a célra, viszont teszik mindezt sokkal olcsóbban, mint a rakéták. Áruk jelenleg húszezer dollár körül van.

Az Al Jazeera idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerint az oroszok nemrég vettek 2400 iráni kamikazedrónt, azonban a készlet gyorsan fogy. Teheránban rögtön cáfolták, hogy drónokat adtak volna el Oroszországnak. Moszkva nem kommentálta az értesülést. Az viszont tény, hogy nemrégiben ilyen eszközökkel támadtak Odesszára és Mikolajivra, ahol a roncsok alapján azonosították az iráni drónt.

Szakértők szerint már csak azért sem valószínű, hogy ezek orosz gyártmányúak lennének, mert az olcsó drónok előállításában az oroszok lemaradtak, különösen a fegyverrel ellátott taktikai drónok esetében. A londoni King’s College elemzője szerint 

ezek raktárból elővett, lezsírozott, vadonatúj drónok, amelyeket egyenesen a háborús helyszínre szállítottak, leginkább azért, hogy még valamivel sikerüljön megzavarni az ukrán légvédelmet.

Ez különösen akkor sikeres, amikor a drónokat rajban röptetik a célpont felé, nyilvánvalóan ilyen alakzatokban sokkal nehezebb leszedni őket, mintha egyesével jönnének.

Az iráni drónt, a Shahed–136-ot (jelentése: mártír) Geranium–2 néven rendszeresítették az oroszoknál, és szeptember közepe óta vetik be egyre gyakrabban. A harminc–ötven kilós robbanófej az orr-részben helyezkedik el, szárnyának fesztávolsága két és fél méter. 2500 kilométert is képes megtenni, és mivel viszonylag kisméretű, a radarok nem látják. 

Milyen drónokat használnak még az oroszok?

Az orosz haderőnél a török gyártmányú Bayraktar TB2 drónokat is rendszeresítették. Ez már akkora, mint egy kisebb repülőgép, kamerával és lézerirányítású bombákkal is felszerelhető. A szárny fesztávolsága 12 méter, és háromszáz kilométert képes megtenni leszállás nélkül. A háború kezdetén az ukránoknak ebből a drónból alig ötven darabjuk volt. Nemrégiben az USA jelezte, hogy leszállít az ukránoknak hétszáz, Switchblade típusú, amerikai gyártmányú drónt, amelyeket kamikazeakciókra is be lehet venni.

Mindezek mellett az oroszok használják az Orlan–10 kódnevű, kisebb, fapados drónt is, amelyet kamerával és kisebb bombákkal lehet felszerelni.

Mind az ukránok, mind az oroszok elsődleges felderítésre használják  a katonai drónokat , hiszen a levegőből kiválóan fel lehet mérni az ellenséges csapatok mozgását, megadni a koordinátáikat, amelyek segítségével a tüzérség három-öt perc alatt célra állhat. Drónfelderítés nélkül egy ilyen tüzérségi rákészülés akár húsz-harminc percet is igénybe vehet. 

Az ukránok a háború elején nagyon sikeresen használták a néhány tucat Bayraktar drónt, azonban ezek viszonylag nagyok, lomhák, lassúak, ezért remek célpontok voltak az orosz légvédelemnek. Ugyanakkor meglehetősen drágák, kétmillió dollárt is elkérnek darabjáért a törökök, míg az iráni Shahed–136 csak húszezer dollárt kóstál.

A kis, hagyományos drónokat is bevetik mindkét oldalon

Elsősorban az ukránok használják a kisebb drónokat, mint például a DJI Mavic 3-at, amely mindössze harminccentis, hatótávolsága harminc kilométer, és nagyjából kétezer dollárba kerül. El tud vinni ugyan kisebb bombákat, de sokkal hasznosabb, ha a levegőből gyűjt információkat a tüzérségnek az ellenségről. Azt sem tudja sokáig, mert mindössze háromnegyed órát képes egy töltéssel a levegőben maradni.

Az oroszok is rájöttek, hogy ilyen kis kütyüket használnak az ukránok, ezért a megfelelő elektronikai eszközökkel veszik fel a küzdelmet ellenük, a speciálisan ilyen célokra kifejlesztett Stupor puskával vadásznak rájuk. Ezek elektromágneses hullámokat lőnek ki, amelyek megzavarják a drónok navigációját, GPS-rendszerét.

Az oroszok emellett még olyan rendszereket is bevetnek, amelyek felderítik, majd megzavarják a drónok és az operátorok közötti kommunikációt, vagy egyszerűen megsemmisítik a kis repülő alkalmatosságot, esetleg egyszerűen visszairányítják a felszállópontjára – olvasható a BBC összeállításában.

(Borítókép: Drón repül Kijev felett 2022. október 17-én. Fotó: MTI / EPA / Szerhij Sesztak)