A Vatikán fenntartja a Kínával kötött kétes paktumát

A mostani volt a második alkalom, hogy a még ideiglenes megállapodást további két évvel meghosszabbították, mióta 2018-ban megkötötték. A legutóbbi meghosszabbításra széles körben számítottak, Ferenc pápa a Reutersnek július 2-án adott exkluzív interjújában már előre jelezte ezt.

A felek még 2018-ban arról állapodtak meg, hogy a katolikus egyházfő elismeri a jóváhagyása nélkül, csak Peking által akkor kinevezett hét katolikus püspököt, valamint post mortem egy nyolcadik püspököt is, cserébe pedig a pápa vétójogot kap a püspökök kinevezésében.

A Vatikán hangsúlyozta, hogy „nem politikai, hanem pasztorális” jellegű megállapodásról van szó. Greg Burke vatikáni szóvivő négy éve közölte:

A megállapodás célja az volt, hogy enyhítse a pápához hűséges hívek és az államilag támogatott hivatalos egyház közötti, régóta fennálló szakadékot Kínában. Az 1950-es évek óta először mindkét fél elismerte a pápát a katolikus egyház legfőbb vezetőjének.

A kritikusok – köztük a 90 éves Joseph Zen bíboros, Hongkong egykori érseke – a kommunista hatóságoknak való kiárusításnak minősítették a megállapodást. Zen ellen jelenleg bírósági eljárás folyik a demokráciapárti tüntetők számára létrehozott jótékonysági alap működtetése miatt. A kritikusok azzal vádolják a Vatikánt, hogy nem tesz eleget Zen bíboros nyilvánosság előtti védelme érdekében. Zen egyébként ártatlannak vallotta magát.

A Vatikán és Kína által kötött megállapodás középpontjában a püspökök kinevezésével kapcsolatos együttműködés áll, az egyezmény a pápának adja a végső és döntő szót – írja a Reuters.

A megállapodás megkötése óta

A tiltakozók szerint továbbra is fennáll a keresztények és más kisebbségek vallásszabadságának fokozódó korlátozása Kínában.

Ferenc pápa szerint Kínával is fenn kell tartani a kapcsolatokat

A pápa még júliusban elismerte, hogy az együttműködés „lassan halad”, de az egyháznak hosszú távra kell terveznie Kínát illetően, és szerinte „a nem tökéletes párbeszéd is jobb, mint a kapcsolat hiánya”.

Ferenc pápa a megállapodás ellenzőit azokhoz hasonlította, akik az 1960-as és 1970-es években bírálták XXII. János és VI. Pál pápát az úgynevezett kis lépések politikája miatt, amelynek keretében a Vatikán olykor kényelmetlen alkukat kötött a kelet-európai kommunista országok vezetőivel, hogy életben tartsa az egyházat, valamint korlátozza a vallásüldözést a hidegháború idején.